-

Printed via the EU tax law app / web

C_2020077HU.01002302.xml

9.3.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 77/23


A Finanzgericht Berlin-Brandenburg (Németország) által 2019. november 27-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – M-GmbH kontra Finanzamt für Körperschaften

(C-868/19. sz. ügy)

(2020/C 77/34)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Finanzgericht Berlin-Brandenburg

Az alapeljárás felei

Felperes: M-GmbH

Alperes: Finanzamt für Körperschaften

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

Úgy kell-e értelmezni a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv (1) (a továbbiakban: héairányelv) 11. cikkének (1) bekezdését, hogy azzal ellentétes az Umsatzsteuergesetz (a forgalmi adóról szóló törvény, a továbbiakban: UStG) 2. §-a (2) bekezdésének 2. pontja szerinti rendelkezés, amennyiben ezzel az olyan személyegyesítő társaságnak (a jelen ügyben egy GmbH & Co. KG-nek), amelynek az anyavállalat mellett nem csak olyan személyek a tagjai, amelyek az UStG 2. §-a (2) bekezdésének 2. pontja szerint pénzügyi szempontból betagolódtak az anyavállalat vállalkozásába, megtiltják, hogy egy héajogi adózási egység keretében leányvállalatnak minősüljön?

2)

Az első kérdésre adandó igenlő válasz esetén:

a.

Az arányosság és a semlegesség elvének figyelembevételével úgy kell-e értelmezni a héairányelv 11. cikkének (2) bekezdését, hogy az igazolhatja az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdésben megjelölt típusú személyegyesítő társaságnak a héajogi adózási egységből történő kizárását, mivel a személyegyesítő társaságok esetében a nemzeti jog szerint nem áll fenn alaki követelmény a társasági szerződések megkötése és módosítása tekintetében, és a pusztán szóbeli megállapodások esetében egyedi esetekben bizonyítási nehézségek merülhetnek fel a leányvállalat pénzügyi betagolódásának fennállása tekintetében?

b.

Kizárja-e a héairányelv 11. cikke (2) bekezdésének alkalmazását, ha a nemzeti jogalkotó az adócsalás vagy adókikerülés megakadályozására irányuló szándékot nem rögzítette már az intézkedés elfogadásakor?


(1)  HL 2006. L 347., 1. o.; helyesbítések: HL 2007. L 335., 60. o.; HL 2015. L 323., 31. o.