-

1)

Összeegyeztethető-e az uniós joggal, különösen a Héa-irányelv (1) 9. cikkének (1) bekezdésével és a 10. cikkével, valamint az adósemlegesség elvével az olyan adóhatósági gyakorlat, amely az adózótól mint megbízótól elkülönült, önálló jogi személyiséggel rendelkező jogi személy megbízottal jogviszonyban álló természetes személy tudattartalmát – anélkül, hogy e személy az adózóval jogviszonyban állna – minden vizsgálat nélkül automatikusan az adózó tudattartalmával azonosítja, tekintet nélkül a megbízó és a megbízott között létrejött szerződés, illetve a megbízási jogviszonyra irányadó külföldi jog rendelkezéseire?

2)

Úgy kell értelmezni a Héa-irányelv 167. cikkét, a 168. cikkének a) pontját és a 178. cikkének a) pontját, hogy amennyiben az adóhatóság megállapítja a körbeszámlázásos láncolatot, e tény önmagában elegendő objektív körülményként az adócsalás bizonyítására, avagy az adóhatóságnak ez esetben is meg kell neveznie, hogy láncolat mely tagja vagy tagjai követtek el adócsalást és azt milyen magatartással valósították meg?

3)

Úgy kell értelmezni a Héa-irányelv hivatkozott cikkeit az arányosság és az észszerűség követelményével összhangban, hogy amennyiben az adóhatóság az ügy egyedi körülményei alapján azt állapítja meg, hogy az adózó fokozottabb körültekintésre köteles, az esetben sem várható el az adózótól olyan körülmények ellenőrzése, melyeket az adóhatóság közel öt éves, számos kapcsolódó vizsgálatot tartalmazó ellenőrzése során is csak hatósági eszközökkel tudott feltárni, úgy, hogy vizsgálatának nem képezte korlátját az adózókat megillető titkok védelme? Elegendő-e a kellő körültekintés tanúsításának megállapításához fokozott körültekintés esetén az, hogy az adózó ellenőrzését a lehetséges üzleti partnerek tekintetében a Mahagében ítéletben nevesített körülményeket meghaladó körülményekre is kiterjesztette, így a partnerek ellenőrzésére beszerzési szabályzattal rendelkezik, készpénzfizetést nem fogad el, a megkötött szerződésekben a lehetséges kockázatokra vonatkozó kikötéseket tesz és az ügyletek során további körülményeket is ellenőriz?

4)

Úgy kell értelmezni a Héa-irányelv fentebb hivatkozott cikkeit, hogy amennyiben az adóhatóság az adózó aktív részvételét állapítja meg az adócsalásban, az esetben elegendő, ha az általa feltárt bizonyítékok arra irányulnak, hogy az adózó kellő körültekintéssel tudhatta volna, hogy adócsalásban vesz rész, és nem arra, hogy tudta azt, hogy adócsalás részese, mert abban aktív magatartásával részt vett? Adócsalásban való aktív részvétel, illetőleg az arról való tudomás bizonyítása esetén az adóhatóságnak bizonyítania kell-e az adózónak a láncolat korábbi tagjaival való összejátszásában megtestesülő csalárd magatartását, avagy elegendő annak objektív bizonyítékokkal való alátámasztása, hogy a láncolat tagjai ismerik egymást?

5)

Összeegyeztethető-e a Héa-irányelv fentebb hivatkozott cikkeivel, továbbá megfelel-e az Európai Unió Alapjogi Charta 47. cikke szerinti általános jogelveként elismert tisztességes eljáráshoz való jognak, valamint a jogbiztonság alapelvének az olyan adóhatósági gyakorlat, amely során az adóhatóság határozatát olyan vélt, az adózó adózási fegyelmére vagy számlaforgalmára nézve semmilyen kihatással nem járó élelmiszerlánc-biztonsággal kapcsolatos rendelkezések megsértésére alapítja, amely előírásokat az adójogi normák az adózóra nézve semmilyen formában nem tartalmaznak és amelyek az adóhatóság által vizsgált ügyletek valódiságára, illetve az adózónak az adóeljárásban vizsgált tudattartalmára semmilyen hatással nem voltak?

Amennyiben az előző kérdésre adott válasz igen:

6)

Összeegyeztethető-e a Héa-irányelv fentebb hivatkozott cikkeivel, továbbá megfelel-e a Charta 47. cikke szerinti általános jogelveként elismert tisztességes eljáráshoz való jognak, valamint a jogbiztonság alapelvének az olyan adóhatósági gyakorlat, amely során az adóhatóság határozatában a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező élelmiszerlánc-biztonsági szakigazgatási szerv bevonása nélkül tesz az adózó vonatkozásában az adott élelmiszerlánc-biztonsági szakigazgatási szerv hatáskörébe tartozó megállapításokat oly módon, hogy a hatáskörébe nem tartozó élelmiszerlánc-biztonsági kérdésben megállapított jogsértések alapján az adózó terhére állapít meg adójogi jogkövetkezményeket, anélkül, hogy az élelmiszerlánc-biztonsági szabályok megsértésének megállapítását az adózó az alapvető garanciális alapelvek megtartásával lefolytatott és az ügyféli jogokat biztosító eljárásban az adóhatósági eljárástól függetlenül vitathatta volna?