Available languages

Taxonomy tags

Info

References in this case

References to this case

Share

Highlight in text

Go

4.4.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 82/12

2009. január 15-én benyújtott kereset – Az Európai Közösségek Bizottsága kontra Portugál Köztársaság

(C-20/09. sz. ügy)

(2009/C 82/23)

Az eljárás nyelve: portugál

Felek

Felperes: az Európai Közösségek Bizottsága (képviselők: R. Lyal és A. Caeiros meghatalmazottak)

Alperes: Portugál Köztársaság

Kereseti kérelmek

—

A Bíróság állapítsa meg, hogy a Portugál Köztársaság – mivel a 39-A/2005. sz. törvénnyel bevezetett szabályozás keretében kizárólag a portugál állam által kibocsátott államadósságot megtestesítő értékpapírok vonatkozásában tett lehetővé kedvezményes adóügyi bánásmódot – nem teljesítette az EK 56. cikkből és az Európai Gazdasági Térség (EGT) létrehozásáról szóló Szerződés 40. cikkéből eredő kötelezettségeit;

—

a Portugál Köztársaságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

2005 szeptemberében bejelentés érkezett a Bizottsághoz a 2005. július 29-i 39-A/2005. sz. törvénnyel bevezetett a „2004. december 31-én nem portugál területen található hagyatéki vagyontárgyakra vonatkozó különleges adómegállapítási rendszer” bizonyos rendelkezései és a közösségi szabályozás, valamint az Európai Gazdasági Térség (EGT) létrehozásáról szóló Szerződés összeegyeztethetetlenségéről.

A különleges adómegállapítási rendszerből kitűnik, hogy az említett szabályozás keretében a passzív adóalanyoknak az adómegállapítás során tett bevallásukba foglalt hagyatéki vagyontárgyak értékére alkalmazott 5 %-os adókulccsal számított összeget kellett megfizetni, és abban az esetben, ha e hagyaték egésze, vagy annak egy része portugál állampapír volt, az említett kulcs a felére csökkent ezen értékpapírok esetében; ez a csökkentés szintén vonatkozott azon egyéb hagyatéki vagyontárgyakra, amelyek értékét portugál állampapírokba fektették legkésőbb az adómegállapítás során tett bevallás benyújtásáig.

A Bizottság úgy véli, hogy a különleges adómegállapítási rendszer olyan előnyről rendelkezik, amellyel a hagyatéki vagyontárgyak Portugáliába való visszatérését és a portugál állampapírokba történő befektetést veszik figyelembe, és amelynek lényege a csökkentett adókulcs alkalmazása a portugál állampapírokból álló hagyatékra vagy a hagyatéki vagyontárgyak értékének azon részére, amelyet ilyen értékpapírokba fektetnek. Valójában az e rendszert alkalmazókat visszatartják attól, hogy az adómegállapítás tárgyát képező vagyonukat portugál állampapíroktól eltérő eszközökben tartsák.

Az Európai Közösségek Bíróságának már volt alkalma megállapítani, hogy az a nemzeti adószabályozás, amely visszatarthatja a passzív adóalanyokat attól, hogy más tagállamokban végezzenek befektetéseket, a tőke szabad mozgásának az EK 56. cikk értelmében vett korlátozását jelenti.

A jelen ügyben a Bizottság ugyan nem vitatja, hogy az államadósságot megtestesítő értékpapírok kedvezőbb bánásmódban részesülhetnek, de úgy véli, hogy kizárólag a portugál állampapírokból álló hagyatéki vagyonra alkalmazandó alacsonyabb adókulcs előírása a tőkemozgás hátrányosan megkülönböztető, az EK 56. cikk által tiltott korlátozását jelenti, és nem igazolható az EK 58. cikk (1) bekezdése alapján.

Az Európai Gazdasági Térség létrehozásáról szóló Szerződés tőkemozgásra vonatkozó szabályai lényegében megegyeznek az EK-Szerződésben előírtakkal. Következésképpen az a tény, hogy a különleges adómegállapítási rendszert alkalmazókat visszatartják attól, hogy hagyatéki vagyontárgyaikat Norvégiában, Liechtensteinben vagy Izlandon tartsák, az EGT-Szerződés 40. cikkében tiltott módon is korlátozza a tőkemozgást.