9.7.2011 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 204/15 |
2011. április 20-án benyújtott kereset — Európai Bizottság kontra Lengyel Köztársaság
(C-193/11. sz. ügy)
2011/C 204/28
Az eljárás nyelve: lengyel
Felek
Felperes: Európai Bizottság (képviselők: L. Lozano Palacios és K. Herrmann meghatalmazottak)
Alperes: Lengyel Köztársaság
Kereseti kérelmek
— |
A Bíróság állapítsa meg, hogy a Lengyel Köztársaság — mivel a 2004. március 11-i, az árukat és a szolgáltatásokat terhelő adóról szóló törvény (a továbbiakban: lengyel HÉA-törvény) 119. §-ának (3) bekezdése alapján az utasoktól eltérő személyek részére turisztikai szolgáltatásokat értékesítő utazási irodák vonatkozásában különös HÉA-rendszert alkalmazott — nem teljesítette a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv (1) 306-310. cikkéből eredő kötelezettségeit; |
— |
a Lengyel Köztársaságot kötelezze a költségek viselésére. |
Jogalapok és fontosabb érvek
A Bizottság álláspontja szerint a különös HÉA-rendszer Lengyel Köztársaság általi alkalmazása a 2004. március 11-i, az árukat és a szolgáltatásokat terhelő adóról szóló törvény 119. §-a alapján az utazási irodákra abban az esetben is, ha a turisztikai szolgáltatások címzettjei nem minősülnek utasnak, nem felel meg a 2006/112/EK irányelv 306-310. cikke hatályos rendelkezéseinek.
Álláspontja alátámasztására a Bizottság előadja, hogy a 2006/112/EK irányelv 306-310. cikkének megfogalmazása megegyezik a korábbi, a hatodik HÉA-irányelv 26. cikkében szereplő szöveggel. Az akkori hat hivatalos nyelvi változat közül öt (nevezetesen az angolon kívül valamennyi nyelvi változat) tökéletesen koherens módon az „utas” („turysta”) kifejezést használta a 26. cikk szövegében következetesen. Az „ügyfél” („nabywca”) kifejezés a 306. cikknek csak bizonyos, az angol nyelvi változaton („customer”) alapuló nyelvi változataiban jelenik meg. Ugyanakkor ezekben az esetekben a különös rendszert érintő következő rendelkezések (307-310. cikk) az „utas” kifejezést („turysta”, „traveller”) használják, ami az „ügyfél” kifejezés 306. cikkben történő használatának tévességére utal.
Emellett még ha elfogadnánk is, hogy a különös HÉA-szabályok utazási irodákra történő alkalmazásának célja, azaz az adóbeszedés egyszerűsítése jobban megvalósul az ügyfeleket figyelembe vevő értelmezés által, a Bíróság ítélkezési gyakorlatából következik, hogy ezen eljárás alkalmazása nem alapítható kizárólag az uniós jogalkotónak a hatályos szabályozás szövegéből kitűnő, egyértelmű döntésével ellentétes teleologikus értelmezésen.
(1) HL L 347., 1. o.