Available languages

Taxonomy tags

Info

References in this case

References to this case

Share

Highlight in text

Go

13.8.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 238/8


A Varnenski administrativen sad (Bulgária) által 2011. június 8-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Bonik EOOD kontra Direktor na Direktsia „Obzhalvane i upravlenie na izpalnenieto” Varna

(C-285/11. sz. ügy)

2011/C 238/13

Az eljárás nyelve: bolgár

A kérdést előterjesztő bíróság

Varnenski administrativen sad

Az alapeljárás felei

Felperes: Bonik EOOD

Alperes: Direktor na Direktsia „Obzhalvane i upravlenie na izpalnenieto” Varna

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1.

Levezethető-e értelmezés útján a 2006/112 irányelv (1) 178. cikkének a) és b) pontjából, valamint 14., 62., 63., 167. és 168. cikkéből a „tényleges értékesítés hiányának” fogalma, és ha igen, meghatározása szempontjából megegyezik-e a „tényleges értékesítés hiányának” fogalma az „adócsalás” fogalmával, vagy azt e fogalom magában foglalja-e? Mit ölel fel az irányelv értelmében az „adócsalás” fogalma?

2.

Megkívánja-e az irányelv az „adócsalás” fogalmának meghatározása, valamint a 178. cikk b) pontjával összefüggésben értelmezett (26) és (59) preambulumbekezdés fényében, hogy az alaki követelményeket kifejezetten jogalkotás útján a tagállam legfelsőbb szintű jogalkotó szervének aktusa állapítsa meg, vagy az lehetőséget biztosít arra, hogy ezen alaki követelményeket ne jogalkotás útján állapítsák meg, hanem azok közigazgatási (adóellenőrzési), valamint ítélkezési gyakorlatot képezzenek? Bevezethetők-e alaki követelmények a közigazgatási hatóságok jogalkotási aktusai és/vagy közigazgatási utasítások útján?

3.

Abban az esetben, ha annak fogalma eltér az „adócsalás” fogalmától, és azt e fogalom nem foglalja magában, a „tényleges értékesítés hiánya” olyan, az irányelv 178. cikkének b) pontja szerinti alaki követelményt vagy annak (59) preambulumbekezdése szerinti intézkedést képez-e, amelynek bevezetése az adólevonási jog megtagadását eredményezi, és megkérdőjelezi a HÉA semlegességét, a közös hozzáadottértékadó-rendszernek a vonatkozó közösségi jog által bevezetett egyik lényeges elvét?

4.

Előírhatók-e az adóalanyok számára olyan alaki követelmények, amelyek szerint igazolniuk kell a közöttük (az utolsó megrendelő és az értékesítő között) teljesített értékesítést megelőző értékesítéseket ahhoz, hogy az értékesítés ténylegesen teljesített értékesítésnek legyen tekinthető, amennyiben a hatóság nem vitatja, hogy az érintettek (az utolsó értékesítők) későbbi megrendelők számára később azonos termékeket azonos mennyiségben értékesítettek?

5.

A közös hozzáadottértékadó-rendszer és a 2006/112 irányelv 168. és 178. cikke szerinti rendelkezések körében a kereskedőnek a valamely meghatározott ügylet utáni HÉA-befizetések elismeréséhez való jogát

a)

kizárólag azon konkrét ügylet vonatkozásában kell-e értékelni, amelyben a kereskedő részt vesz, figyelembe véve a kereskedőnek az ügyletben való részvételre irányuló szándékát, és/vagy

b)

az ügyletek összességére figyelemmel kell-e értékelni, beleértve azokat a korábbi és későbbi ügyleteket is, amelyek a kérdéses ügyletet magában foglaló értékesítési láncot alkotják, figyelembe véve a lánc egyéb — a kereskedő által nem ismert és/vagy nem megismerhető — résztvevőinek szándékait, illetve a számlát kiállító személynek és a lánc egyéb résztvevőinek, mégpedig a számlát kiállító személy azon előszállítóinak cselekményeit és/vagy mulasztásait, akiket a megrendelő nem ellenőrizhet, és akiktől a megrendelő nem követelheti bizonyos magatartás tanúsítását, és/vagy

c)

a lánc azon más résztvevőinek csalárd cselekményeire és szándékaira figyelemmel kell-e értékelni, akiknek részvételéről a kereskedő nem tudott, és akiknek cselekményeit vagy szándékait illetően nem állapítható meg, hogy azokról a kereskedő tudomást szerezhetett-e, mégpedig attól függetlenül, hogy e cselekmények és szándékok valamely adott ügyletet megelőzték vagy követték-e?

6.

Az ötödik kérdésre adandó választól függően: a 2006/112 irányelv 2. cikke értelmében vett ellenszolgáltatás fejében teljesített értékesítésnek, illetve az irányelv 9. cikkének (1) bekezdése értelmében vett adóalany által végzett gazdasági tevékenység részének kell-e tekinteni az alapeljárásban szóban forgókhoz hasonló ügyleteket?

7.

Lehetőség van-e arra, hogy ne a 2006/112 irányelv 2. cikke értelmében vett ellenszolgáltatás fejében teljesített értékesítésnek tekintsék az alapeljárásban szóban forgókhoz hasonló, az értékesítő által a HÉA megállapítása céljából megfelelően dokumentált és bevallott azon ügyleteket, amelyek tekintetében a megrendelő ténylegesen megszerezte a kiszámlázott termék tulajdonjogát, és nem áll rendelkezésre arra vonatkozó adat, hogy a megrendelő a terméket valójában olyan személytől szerezte-e be, aki nem azonos a számlát kiállító személlyel, pusztán azért, mert az értékesítőt nem találták a megadott címen, és az értékesítő nem nyújtotta be az adóellenőrzés során kért dokumentumokat, vagy az adóhatóságok előtt nem igazolta az értékesítések teljesítésének minden körülményét, köztük az értékesített termék származását?

8.

Az adóbeszedés biztosítását és az adócsalás megelőzését szolgáló megengedett intézkedésnek tekintendő-e az, hogy az adólevonási jogot az értékesítőnek és/vagy az értékesítő előszállítójának a magatartásától teszik függővé?

9.

A második, harmadik és negyedik kérdésre adandó válaszoktól függően: ellentétesek-e az arányosság, az egyenlő bánásmód és a jogbiztonság közösségi jogi elvével az adóhatóságoknak az alapeljárásban szóban forgókhoz hasonló olyan intézkedései, amelyek a jóhiszemű kereskedő által kötött ügyletek vonatkozásában a HÉA-szabályozás alkalmazásának kizárását eredményezik?

10.

Az előző kérdésekre adandó válaszoktól függően: az alapügy tárgyát képező körülményekhez hasonló körülmények között megilleti-e a megrendelőt a vele szemben az értékesítők által felszámított adó levonásához való jog?


(1)  A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv (HL L 347., 1. o.)