EU tax law WEB LVK - 56 - C-643/11

17.3.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 80/10

1.

A HÉA helytelen felszámításának valamennyi esetére kiterjed-e a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv (1) 203. cikkének hatálya, ideértve azokat az eseteket is, amelyekben adóztatandó tényállás megvalósulása nélkül bocsátották ki a HÉA-t feltüntető számlát? Az e kérdésre adandó igenlő válasz esetén: megköveteli-e a 2006/112 irányelv 203. és 273. cikke, hogy a tagállamok kifejezetten szabályozzák, hogy meg kell fizetni az olyan számlán feltüntetett HÉA-t, amelynek tekintetében az ügylet nem valósult meg, vagy elegendő az irányelv azon általános szabályának átültetése, amely szerint az adót bármely olyan személynek meg kell fizetnie, aki adót tüntet fel a számlán?

2.

Megköveteli-e a 2006/112 irányelv 73., 179. és 203. cikke a 2006/112 irányelv (39) preambulumbekezdésére tekintettel és az adólevonások pontosságának biztosítása érdekében, hogy abban az esetben, ha adóztatandó tényállás megvalósulása nélkül tüntettek fel HÉA-t a számlán, az adóbeszedési szervek elvégezzék az adóalap és a felszámított adó helyesbítését?

3.

A 2006/112 irányelv 395. cikke szerinti különös intézkedéseknek minősülhet-e az olyan adózási gyakorlat, mint az alapügybeli, amely szerint az adóbeszedési szervek az adólevonások ellenőrzése céljából csak az elvégzett adólevonást vizsgálják felül, miközben a teljesített ügyletek utáni adót már pusztán azért feltétlenül megfizetendőnek tekintik, mert azt feltüntették a számlán? Az e kérdésre adandó igenlő válasz esetén: lehetőség van-e a 2006/112 irányelv 203. cikke alapján arra — és ha igen, mely esetekben —, hogy ugyanazon ügylet tekintetében először — azért, mert adót tüntetett fel a számlán — az értékesítőre vagy a szolgáltatóra, másodszor pedig — azáltal, hogy megtagadják tőle az adólevonási jogot — az értékesítés beszerzőjére vagy a szolgáltatás igénybevevőjére vessenek ki HÉA-t?

4.

Sérti-e a HÉA halmozódásának tilalmát, és ellentétes-e a jogbiztonság, az egyenlő bánásmód és az adósemlegesség elvével az olyan adózási gyakorlat, mint az alapügybeli, amely szerint valamely adóköteles értékesítés beszerzőjétől vagy valamely adóköteles szolgáltatás igénybevevőjétől „az ügylet teljesítését alátámasztó bizonyíték hiányában” anélkül tagadják meg az adólevonási jogot, hogy figyelembe vennék azokat a korábban tett megállapításokat, amelyek szerint az értékesítőt vagy a szolgáltatót terhelő adófizetési kötelezettség keletkezett, és az adót annak meg kell fizetnie, miközben az adólevonási jog keletkezésének értékeléséig az érintett adóellenőrzési határozatot nem módosították, illetve nem merült fel ezt szükségessé tevő ok, és nem nyert megállapítást, hogy azt az állam által előírt módon meg kellene változtatni?

5.

Lehetőség van-e a 2006/112 irányelv 167. cikke és 168. cikkének a) pontja alapján arra, hogy megtagadják az adólevonási jogot valamely adóköteles értékesítés olyan beszerzőjétől vagy valamely adóköteles szolgáltatás olyan igénybevevőjétől, aki, illetve amely az irányelv 178. cikkének valamennyi feltételét teljesíti, miután az értékesítővel vagy a szolgáltatóval szemben hozott és jogerőre emelkedett adóellenőrzési határozat nem helyesbítette az adott ügylet tekintetében felszámított HÉA-t „az adóztatandó tényállás megvalósulásának hiánya” miatt, hanem elismerte az adófizetési kötelezettség létrejöttét, és azt figyelembe vette az érintett adómegállapítási időszak elszámolási eredményének megállapítása során? Jelentőséggel bír-e e kérdés megválaszolása szempontjából az a körülmény, hogy az értékesítő vagy a szolgáltató az adóellenőrzés során nem mutatott be számviteli bizonylatokat, és az ezen időszak adóelszámolási eredményét kizárólag a HÉA-bevallások, valamint a beszerzésre és értékesítésre vonatkozó nyilvántartások adatai alapján állapították meg?

6.

Az előző kérdésekre adandó válaszoktól függően: úgy kell-e értelmezni a 2006/112 irányelv 167. cikkét és 168. cikkének a) pontját, hogy olyan körülmények között, mint az alapügyben, a HÉA semlegessége megköveteli, hogy az adóalany levonhassa az ügyletek tekintetében felszámított adót?