Available languages

Taxonomy tags

Info

References in this case

Share

Highlight in text

Go

15.12.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 389/4


A Finanzgericht Hamburg (Németország) által 2012. október 3-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Metropol Spielstätten Unternehmergesellschaft (haftungsbeschränkt) kontra Finanzamt Hamburg-Bergedorf

(C-440/12. sz. ügy)

2012/C 389/06

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Finanzgericht Hamburg

Az alapeljárás felei

Felperes: Metropol Spielstätten Unternehmergesellschaft (haftungsbeschränkt)

Alperes: Finanzamt Hamburg-Bergedorf

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1.

Úgy kell-e értelmezni a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv (1) 135. cikke (1) bekezdésének i) pontjával összefüggésben értelmezett 401. cikkét, hogy a hozzáadottérték-adót (héa) és a nemzeti különadót a szerencsejátékokra csak vagylagosan, nem pedig együttesen lehet kivetni?

2.

Az 1. kérdésre adandó igenlő válasz esetén:

Amennyiben a szerencsejátékok esetében héát és különadót is kivetnek, ez a héa beszedésének mellőzését vagy a különadó beszedésének mellőzését eredményezi-e, vagy annak eldöntésére, hogy a két adó közül melyik nem szedhető be, a nemzeti jog az irányadó?

3.

Úgy kell-e értelmezni a 2006/112 irányelv 1. cikke (2) bekezdésének első mondatát és 73. cikkét, hogy azokkal ellentétes az olyan nemzeti rendelkezés vagy gyakorlat, amely szerint a pénznyerő játékautomaták üzemeltetése során az automata pénztárának egy bizonyos időszak eltelte után fennálló tartalmát („elektronikusan számolt pénztár”) veszik figyelembe adóalapként?

4.

A 3. kérdésre adandó igenlő válasz esetén:

Hogyan kell ehelyett az adóalapot meghatározni?

5.

Úgy kell-e értelmezni a 2006/112 irányelv 1. cikke (2) bekezdésének első mondatát és 73. cikkét, hogy a héa beszedése azt feltételezi, hogy a vállalkozó a héát átháríthatja a szolgáltatás igénybevevőjére? Adott esetben mit kell átháríthatóság alatt érteni? Az átháríthatósághoz tartozik-e különösen a termék vagy a szolgáltatás megfelelően magasabb árának jogi megengedhetősége?

6.

Amennyiben az 5. kérdés esetében feltétel a magasabb ár jogi megengedhetősége:

Úgy kell-e értelmezni a 2006/112 irányelv 1. cikke (2) bekezdésének első mondatát és 73. cikkét, hogy a héaköteles termékek vagy szolgáltatások ellenértékét korlátozó rendelkezéseket az uniós joggal összhangban úgy kell alkalmazni, hogy a rögzített ellenérték úgy értendő, hogy az nem tartalmazza a héát, és azt növelni kell a héával akkor is, ha olyan, árszabályozó nemzeti rendelkezésekről van szó, amelyek szövegük szerint ezt kifejezetten nem írják elő?

7.

Az 5. kérdésre adandó igenlő, a 6. kérdésre adandó nemleges és a 3. kérdésre adandó nemleges válasz esetén:

Ebben az esetben a játékautomaták teljes bevételére nem kell-e héát kivetni, vagy csak arra a részre, amely tekintetében az adóáthárítás nem lehetséges, és ebben az esetben hogyan kell meghatározni ezt a részt? Esetleg aszerint, hogy mely bevételeknél nem növelhető a játékonkénti tét, vagy aszerint, hogy mely bevételeknél nem növelhető a pénztár óránkénti tartalma?

8.

Úgy kell-e értelmezni a 2006/112 1. cikkének (2) bekezdését, hogy azzal ellentétes az olyan, nem harmonizált adóra vonatkozó nemzeti rendelkezés, amely szerint a fizetendő héa összegét teljes egészében beszámítják ebbe az adóba?

9.

A 8. kérdésre adandó igenlő válasz esetén:

Az, ha a héát beszámítják valamely nem harmonizált nemzeti adóba, az ezen adóval terhelt vállalkozók esetében azt eredményezi-e, hogy a héát nem lehet beszedni e vállalkozók olyan versenytársaitól, akik jóllehet nem ezen, hanem egy másik különadó hatálya alá tartoznak, de esetükben ilyen beszámítást nem írtak elő?


(1)  HL L 347., 1. o.