Available languages

Taxonomy tags

Info

References in this case

Share

Highlight in text

Go

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (második tanács)

2015. október 22.(*)

„Előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Postai átutalási szolgáltatás – 97/67/EK irányelv – Hatály – A postai átutalási szolgáltatás tekintetében kizárólagos jogot biztosító nemzeti szabályozás – Állami támogatás – Gazdasági tevékenység – Általános gazdasági érdekű szolgáltatások”

A C-185/14. sz. ügyben,

az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Varhoven administrativen sad (legfelsőbb közigazgatási bíróság, Bulgária) a Bírósághoz 2014. április 14-én érkezett, 2014. április 9-i határozatával terjesztett elő az előtte

az „EasyPay” AD,

a „Finance Engineering” AD

valamint

a Ministerski savet na Republika Bulgaria és

a Natsionalen osiguritelen institut

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (második tanács),

tagjai: R. Silva de Lapuerta, az első tanács elnöke, a második tanács elnökeként eljárva, J. L. da Cruz Vilaça (előadó), A. Arabadjiev, C. Lycourgos és J.-C. Bonichot bírák,

főtanácsnok: M. Wathelet,

hivatalvezető: M. Aleksejev tanácsos,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2015. június 4-i tárgyalásra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

–        az „EasyPay” AD képviseletében B. Grigorov igazgató,

–        a Natsionalen osiguritelen institut képviseletében B. Petkov igazgató,

–        a bolgár kormány képviseletében E. Petranova és D. Drambozova, meghatalmazotti minőségben,

–        az Európai Bizottság képviseletében G. Koleva, R. Sauer és C. Vollrath, meghatalmazotti minőségben,

tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,

meghozta a következő

Ítéletet

1        Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a 2008. február 20-i 2008/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 52., 3. o.) módosított, a közösségi postai szolgáltatások belső piacának fejlesztésére és a szolgáltatás minőségének javítására vonatkozó közös szabályokról szóló, 1997. december 15-i 97/67/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 1998. L 15., 14. o; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 3. kötet, 71. o.; a továbbiakban: 97/67 irányelv), valamint az EUMSZ 106. cikk és az EUMSZ 107. cikk értelmezésére vonatkozik.

2        E kérelmet az „Easy Pay” AD és a „Finance Engineering” AD, valamint a Ministerski savet na Republika Bulgaria (a Bolgár Köztársaság minisztertanácsa; a továbbiakban: minisztertanács) és a Natsionalen osiguritelen institut (országos társadalombiztosítási intézet; a továbbiakban: intézet) között folyamatban lévő, a Naredba za pensiite i osiguritelnia stazh (a nyugdíjakról és a járulékfizetési időszakról szóló rendelet; a továbbiakban: rendelet) megsemmisítésére, illetve semmisségének kimondására irányuló jogvitában terjesztették elő.

 Jogi háttér

 Az uniós jog

3        A 97/67 irányelv 1. cikkének értelmében:

„Ez az irányelv közös szabályokat állapít meg a következők vonatkozásában:

–        a postai szolgáltatások nyújtásának feltételei,

–        a Közösségen belüli egyetemes postai szolgáltatások nyújtása,

–        az egyetemes szolgáltatások olyan feltételek melletti finanszírozása, amelyek biztosítják az ilyen szolgáltatások folyamatos nyújtását,

–        az egyetemes szolgáltatás díjmegállapítási elvei és elszámolásának átláthatósága,

–        az egyetemes szolgáltatás minőségi szabványainak meghatározása és egy olyan rendszer felállítása, amely biztosítja ezeknek a szabványoknak a teljesítését,

–        a műszaki szabványok harmonizálása,

–        független nemzeti szabályozóhatóságok létrehozása.”

4        Ezen irányelv 2. cikke előírja:

„Ennek az irányelvnek a céljaira a következő meghatározások alkalmazandók [helyesen: ezen irányelv alkalmazásában]:

1.      »Postai szolgáltatások«:olyan szolgáltatások, amelyek postai küldemények gyűjtését, feldolgozását, szállítását és kézbesítését foglalják magukban;

[…]

4.      »gyűjtés«: a postai küldeményeknek a postai szolgáltató általi összegyűjtése;

5.      »szétosztás«: a postai küldemények feldolgozó központban történő válogatásától a címre történő kézbesítésükig terjedő folyamat;

6.      »postai küldemény«: abban a végleges formában megcímzett küldemény, amelyben a postai szolgáltatónak azt továbbítania kell. A levélküldeményeken kívül ilyen küldemények lehetnek például a könyvek, a katalógusok, a hírlapok, a folyóiratok és a kereskedelmi értéket képviselő vagy nem képviselő árut tartalmazó postai csomagok;

7.      »levélküldemény«: bármilyen fizikai adathordozón rögzített, illetőleg írásos formában megjelenített közlemény, amelyet a feladó által magán a küldeményen vagy annak csomagolásán megjelölt címre kell kézbesíteni. Könyvek, katalógusok, hírlapok és folyóiratok nem tekintendők levélküldeménynek;

[…].”

5        Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 106. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott egyes vállalkozások javára közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló, 2011. december 20-i (EU) 2012/21 bizottsági határozat (HL 2012 L 7., 3. o.; a továbbiakban: ÁGÉSZ-határozat) 2. cikke ekképp rendelkezik:

(1) Ez a határozat a[z EUMSZ] 106. cikk (2) bekezdése szerinti általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott vállalkozások javára közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatás alábbi kategóriáira alkalmazandó:

а)      15 millió [euró] éves összeget nem meghaladó ellentételezés általános gazdasági érdekű szolgáltatás nyújtásához a közlekedésen és a közlekedési infrastruktúrán kívüli területeken;

[…]

(2)      Ez a határozat csak akkor alkalmazandó, ha a vállalkozás általános gazdasági érdekű szolgáltatás nyújtásával való megbízásának időtartama nem haladja meg a tíz évet. Tíz évnél hosszabb megbízási időtartam esetén e határozat csak akkor alkalmazandó, ha a szolgáltató olyan jelentős beruházásra kényszerül, amelyet az általánosan elfogadott számviteli elvekkel összhangban hosszabb időtartam alatt kell amortizálni.”

6        E határozatnak az összeegyeztethetőségre és a bejelentési kötelezettség alóli mentességre vonatkozó 3. cikke értelmében:

„Az e határozatban foglalt feltételeknek megfelelő, közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatás összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a[z EUMSZ] 108 cikk (3) bekezdésében előírt előzetes bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy megfelel a Szerződésből vagy az uniós ágazati jogszabályokból eredő követelményeknek is.”

7        Az ÁGÉSZ határozatnak az átmeneti rendelkezésekről szóló 10. cikke előírja:

„A határozat az alábbi egyedi támogatásokra és támogatási programokra alkalmazandó:

а)      minden olyan, az e határozat hatálybalépése előtt létrehozott támogatási program, amely a[z [EUMSZ 106. cikk] (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vállalkozásoknak közszolgáltatással járó ellentételezés formájában megítélt állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló, 2005. november 28-i 2005/842/EK bizottsági határozat (HL L 312., 67. o.)] alapján összeegyeztethető volt a belső piaccal, és amelyre a bejelentési követelmény nem vonatkozott, még további két évig a belső piaccal összeegyeztethetőnek minősül és mentesül a bejelentési kötelezettség alól;

[…]”

8        E határozat 11. cikke értelmében „[a] 2005/842/EK határozat hatályát veszti”.

9        Az ÁGÉSZ határozat 12. cikke úgy rendelkezik, hogy „[e]z a határozat 2012. január 31-én lép hatályba”.

 A bolgár jog

10      A társadalombiztosításról szóló törvénykönyv (Kodeks za sotsialno osiguryavane) 106. cikkének értelmében e törvénykönyv „Kötelező nyugdíjbiztosítás” című 6. fejezetét, valamint a nyugdíj kifizetését a minisztertanács által elfogadott jogi aktus szabályozza.

11      A minisztertanács 2000. március 10-i 30. sz. határozatával elfogadott rendelet 50. cikke értelmében „[a] nyugdíjakat és a pótlékokat a[z Intézet] területi kirendeltségei a postahivatalokon és a helyi bankokon keresztül folyósítják […]”.

12      A rendelet 51. cikke előírja, hogy „a nyugdíjakat és a pótlékokat a postahivatalok a nyugdíjas állandó vagy ideiglenes lakcímére kézbesítik a rendeletben meghatározott módon”.

13      A rendelet 54. cikkének (1) bekezdése értelmében „[az intézet] területi részlege minden nyugdíjas részére kifizetési igazolást állít ki, amely alapján a postahivatal kifizeti a nyugdíjasnak a nyugdíjat (nyugdíjakat) és a pótlékokat. A nyugellátásában részesülő személy által aláírt kifizetési igazolás tanúsítja a kifizetés megtörténtét”.

14      A rendelet: 58. cikke előírja:

„Az [intézet] rendszeres időközönként átutalja a nyugdíjak és pótlékok kifizetéséhez szükséges pénzösszegeket a »Balgarski poshti« EAD (a továbbiakban: Balgarski poshti) területi kirendeltségének, mégpedig úgy, hogy biztosított legyen azok időben történő kifizetése […]”.

15      A rendelet 92. cikke a következőképpen rendelkezik:

„(1)      Az [intézet] területi kirendeltsége a »Balgarski poshti« területi részlegének gyűjtőszámlájára utalja át a nyugdíjak kifizetésére szolgáló pénzösszegeket. A[z intézet] területi kirendeltsége és a »Balgarski poshti« területi kirendeltsége közötti elszámolásra a tárgyhónapban kifizetett nyugdíjak vonatkozásában ugyanezen hónap végéig kerül sor.

(2)      Az [intézet] a területi részlegein keresztül a tárgyhónapban kifizetendő nyugdíjak 8,5 ezrelékét fizeti ki a »Balgarski poshti« területi részlegeinek a nyugdíjaknak a postai hálózat [közvetítésével] történő kifizetésével összefüggésben végzett munka ellenében. Ezen összeg átutalására a tárgyhónapot követő hónap 7. napjáig kerül sor.

(3)      A (2) bekezdés szerinti pénzösszeg után fizetendő héát a[z intézet] területi részlege a (2) bekezdés szerinti pénzösszeggel együtt utalja át a »Balgarski poshti« területi részlegének.

(4)      A (2) és (3) bekezdésben említett átutalásokat azon számla alapján teljesítik, amelyeket a »Balgarski poshti« területi részlege bocsát ki a nyugdíjak havi kifizetését követően.

(5)      A postahivatal alkalmazottjának felróható hibás nyugdíjkifizetés esetén ezt a »Balgarski poshti« területi kirendeltsége megtéríti az [intézet] területi kirendeltségének […].”

16      A módosított, a postai szolgáltatásokról szóló törvény (Zakon za poshtenskite uslugi; a továbbiakban: postaszolgáltatási törvény) 4. cikke értelmében „a postai szolgáltatások magukban foglalják az egyetemes postai szolgáltatást, valamint azokat a postai szolgáltatásokat, amelyek nem tartoznak az egyetemes szolgáltatás körébe”.

17      A postaszolgáltatási törvény 25. cikkének (2) bekezdése előírja:

„(2) Az egyetemes postai szolgáltatás nyújtására köteles postai szolgáltató egyéb postai szolgáltatásokat is nyújthat az e törvényben meghatározott módon, valamint a gazdasági társasági tevékenységi körébe tartozó egyéb tevékenységeket is végezhet.»

18      A postaszolgáltatási törvény 29b. cikke értelmében:

„Az egyetemes postai szolgáltatás nyújtására köteles postai szolgáltató mind a gazdasági társaság egésze, mind részletesen és külön-külön az alábbiak tekintetében szervezi tevékenységét, számol el az alkalmazandó számviteli standardokkal összhangban, és alkalmaz költségmegosztási rendszert:

1.      egyetemes postai szolgáltatás a szolgáltatástípusok szerint;

2.      postai átutalások;

3.      a 38. cikk 1–3. pontja értelmében nem az egyetemes szolgáltatás körébe tartozó postai szolgáltatások;

4.      egyéb gazdasági tevékenységek.”

19      A postaszolgáltatási törvény 38. cikkéből az következik, hogy nem tartoznak az egyetemes szolgáltatás körébe az alábbi postai szolgáltatások:

„1.      címzett postai reklámküldemény átvétele, továbbítása és kézbesítése;

2.      a 3. cikk 2. pontja szerinti szolgáltatások;

3.      expressz szolgáltatások;

4.      postai átutalások.”

20      A postaszolgáltatási törvény 39. cikkének 3. pontja szerint az e törvény értelmében vett egyéni engedély – többek között – postai átutalások tekintetében kibocsátott egyéni közigazgatási aktus.

21      Ugyanezen törvény kiegészítő rendelkezései (1) bekezdésének 9. pontja úgy rendelkezik, hogy „[a] »postai átutalások« a 39. cikk 3. pontja szerinti szolgáltatások nyújtására vonatkozó engedéllyel rendelkező postai szolgáltató postahivatalai által egy papíralapú dokumentum útján az átutaló részéről az átutalás címzettje részére történő készpénzátutalásra szolgáló postai szolgáltatások”.

22      Az említett törvény átmeneti és zárórendelkezéseinek (70) bekezdése értelmében „[a] 24. cikk alapján kijelölt egyetemes postai szolgáltatás nyújtására köteles postai szolgáltató a jelen törvény »Darzhaven vestnik«-ben [hivatalos lap] történő kihirdetésének napjától (DV 2010., 102. sz., hatályos 2010. december 30-tól) számított tizenöt évig a [»Balgarski poshti«] gazdasági társaság”.

 Az alapeljárás tényállása és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

23      A minisztertanács 2000. március 10-i határozatában elfogadta a rendeletet, amely 2000. január 1-jén lépett hatályba. E rendelet előírja, hogy a nyugdíjakat az intézet területi kirendeltségei utalják át a helyi bankok és a Balgarski poshti postahivatalai közvetítésével, amely utóbbi a nemzeti postai szolgáltató, egyszemélyes kereskedelmi társaság, amelynek tőkéje 100%-ban az állam tulajdonában van. E postai átutalások magukban foglalják a postahivatalokban történő pénzfelvételt és a postai alkalmazott által a címzettnek történő kézbesítést is. A rendelet elfogadásának időpontjában kizárólag a Balgarski poshti rendelkezett felhatalmazással a postaszolgáltatási törvény szerinti – a postai átutalások lebonyolítását is magában foglaló – egyetemes postai szolgáltatások nyújtására.

24      Az említett törvény módosítását követően, 2009. november 3-tól a postai átutalások már nem tartoznak az egyetemes postai szolgáltatás körébe. Az „EasyPay” AD és a „Finance Engineering” AD a bolgár távközlési szabályozási bizottság által kiadott olyan engedéllyel rendelkező vállalkozások, amelyek lehetővé teszik számukra a postai átutalás szolgáltatásának nyújtását. Következésképpen e vállalkozások azt állítják, hogy a rendelet azzal, hogy a nyugdíjak postai átutalással történő folyósítása tekintetében kizárólagos jogot biztosított a Balgarski poshtinak, korlátozza postai szolgáltatóként élvezett jogaikat, és sérti a verseny szabadságát.

25      A minisztertanács azt állítja, hogy a nyugdíjbiztosítás és -folyósítás a társadalombiztosítás állami funkcióinak gyakorlását jelenti, és ezért azt nem lehet gazdasági tevékenységnek minősíteni. A Balgarski poshtit rendeleti úton közszolgáltatási tevékenységgel bízták meg, amely nem tartozik a versenyjog alkalmazási körébe. A minisztertanács szerint egyedül e társaság rendelkezik országos hálózattal Bulgáriában, beleértve a gyéren lakott területeket is.

26      Az elsőfokú bíróság úgy ítélte meg, hogy a társadalombiztosítási törvénykönyv 106. cikke biztosítja a minisztertanács számára azt a lehetőséget, hogy kiválassza azt a társaságot, amely leginkább képes kielégíteni a közszükségleteket, és ebből azt a következtetést vonta le, hogy az „EasyPay” AD és a „Finance Engineering” AD által benyújtott kereseteket mint megalapozatlanokat el kell utasítani. A felek ezt követően felülvizsgálat iránti kérelmet nyújtottak be a kérdést előterjesztő bírósághoz.

27      E körülmények között a Varhoven administrativen sad az eljárását felfüggesztette, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjesztette a Bíróság elé:

„1)      Úgy kell-e tekinteni, hogy nem a […]97/67 irányelv hatálya alá tartozik az olyan postai szolgáltatás, mint a postai átutalási szolgáltatás, amellyel a feladó, amely a jelen ügyben az állam, pénzösszegeket utal át a címzetteknek – szociális ellátásokban részesülő személyeknek –, és ezért az az EUMSZ 106. cikk és az EUMSZ 107. cikk rendelkezéseinek hatálya alá tartozik?

2)      Az első kérdésre adandó igenlő válasz esetén úgy kell-e értelmezni az EUMSZ 106. cikket és az EUMSZ 107. cikket, hogy azok nem teszik lehetővé a szabad verseny korlátozását az ismertetetthez hasonló postai szolgáltatás nyújtása esetén, ha ezt a polgárok alkotmányos jogának biztosításával és az állam szociális politikájával összefüggő kényszerítő indokok igazolják, és ha ugyanakkor a szolgáltatás annak típusa alapján általános gazdasági érdekű szolgáltatásnak minősíthető, feltéve hogy a szolgáltató által kapott díjazás az ÁGÉSZ határozat 2. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott összeget meg nem haladó ellentételezést képez?

 Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről

 Az első kérdésről

28      Első kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra keresi a választ, hogy úgy kell-e értelmezni a 97/67 irányelvet, hogy annak hatálya alá tartozik egy olyan postai átutalási szolgáltatás, amelynek segítségével a feladó, a jelen esetben az állam, pénzösszegeket küld a címzettnek az egyetemes postai szolgáltatással megbízott gazdasági szereplő közvetítésével.

29      Emlékeztetni kell arra, hogy a 97/67 irányelv 2. cikkének 1. pontja kimerítő jelleggel sorolja fel az ezen irányelv értelmében vett „postai szolgáltatások” fogalmába tartozó szolgáltatásokat, amelyek a postai küldemények gyűjtését, feldolgozását, szállítását és kézbesítését foglalják magukban. Ezenfelül, e cikk 6. pontja részletesen kifejti, hogy mit kell érteni „postai küldemény” alatt ezen irányelv alkalmazásában.

30      Márpedig sem a 97/67 irányelv 2. cikke, sem annak egyéb más rendelkezése nem említi a pénzügyi szolgáltatásokat, a postai szolgáltatók által járulékos jelleggel nyújtott szolgáltatásokat is beleértve (lásd ebben az értelemben: Asempre és Asociación Nacional de Empresas de Externalización y Gestión de Envíos y Pequeña Paquetería ítélet, C-240/02, EU:C:2004:140, 31. pont).

31      Azt is meg kell állapítani, hogy, tekintettel a 97/67 irányelv e rendelkezésének pontos és körülhatárolt jellegére, ennek kiterjesztő értelmezése – amely azzal a következménnyel járna, hogy az irányelv hatályát az az alá nem tartozó tényállásokra is kiterjesztené – nem fogadható el (lásd ebben az értelemben: Asempre és Asociación Nacional de Empresas de Externalización y Gestión de Envíos y Pequeña Paquetería ítélet, C-240/02, EU:C:2004:140, 32. pont).

32      Ennek megfelelően megállapításra került, hogy az olyan postai szolgáltatások, amelyek lényege nyilvános postai hálózatokon kerül történő kifizetések végrehajtása természetes vagy jogi személyek részére, mások megbízásából vagy kérelmére, nem tartoznak a 97/67 irányelv hatálya alá (lásd: Asempre és Asociación Nacional de Empresas de Externalización y Gestión de Envíos y Pequeña Paquetería ítélet, C-240/02, EU:C:2004:140, 34. pont).

33      Következésképpen az első kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 97/67 irányelvet úgy kell értelmezni, hogy nem tartozik ezen irányelv hatálya alá egy olyan postai átutalási szolgáltatás, amelynek segítségével a feladó, a jelen esetben az állam, pénzösszegeket küld a címzettnek az egyetemes postai szolgáltatással megbízott gazdasági szereplő közvetítésével.

 A második kérdésről

34      Második kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra keresi a választ, hogy az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdését úgy kell-e értelmezni, hogy azzal ellentétes az, hogy egy tagállam az alapügyben szereplőhöz hasonló vállalkozásnak kizárólagos jogot biztosít a nyugdíjak postai úton történő átutalására.

35      Előzetesen emlékeztetni kell arra, hogy az állami támogatásnak történő minősítés megköveteli, hogy az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésében szereplő valamennyi feltétel teljesüljön. Először is, állami beavatkozásról vagy legalábbis állami forrásból történő beavatkozásról kell hogy szó legyen. Másodszor, ennek a beavatkozásnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy érintse a tagállamok közötti kereskedelmet. Harmadszor a kedvezményezettjét előnyben kell részesítenie. Negyedszer torzítania kell a versenyt, vagy azzal kell fenyegetnie (lásd: Libert és társai ítélet, C-197/11 és C-203/11, EU:C:2013:288, 74. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

36      Ily módon az állami támogatássá történő minősítés tekintetében az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése elsősorban a vállalkozásnak juttatott előny létezését feltételezi.

37      E tekintetben először is azt kell hangsúlyozni, hogy, egyfelől, az uniós versenyjog rendelkezéseinek alkalmazásában a vállalkozás fogalma minden gazdasági tevékenységet folytató jogalanyra kiterjed, függetlenül annak jogállásától és finanszírozási módjától. Másfelől, minden olyan tevékenység gazdasági tevékenységnek minősül, amely áruk vagy szolgáltatások adott piacon történő kínálatával jár (lásd: Compass-Datenbank-ítélet, C-138/11, EU:C:2012:449, 35. pont).

38      Egyébiránt megállapításra került, hogy azok a szervezetek, amelyek részt vesznek a társadalombiztosítás közszolgáltatásának irányításában, kizárólag szociális jellegű funkciót töltenek be. E tevékenység a szolidaritás elvén alapul, és mentes minden nyereségre irányuló céltól. A nyújtott szolgáltatások törvényen alapuló szolgáltatások, és függetlenek a járulékok összegétől (lásd ebben az értelemben: Poucet és Pistre ítélet, C-159/91 és C-160/91, EU:C:1993:63, 18. pont).

39      A kérdést előterjesztő bíróság feladata annak vizsgálata, hogy a Balgarski poshti által végzett postai átutalási tevékenység, amely lehetővé teszi az alapügyben szóban forgó nyugdíjak folyósítását, a társadalombiztosítás közszolgáltatási funkciójának minősül-e, vagy sem, követezésképpen azt az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó gazdasági tevékenységnek kell-e minősíteni, vagy sem.

40      Ezen összefüggésben emlékeztetni kell arra, hogy ahhoz, hogy a tevékenység ne minősüljön gazdasági tevékenységnek, jellegét, tárgyát, valamint a rá vonatkozó szabályokat tekintve elválaszthatatlanul kell kapcsolódnia a nemzeti nyugdíjrendszerhez (lásd analógia útján: Aéroports de Paris kontra Bizottság ítélet, C-82/01 P, EU:C:2002:617, 81. pont). Ily módon az alapeljárásban figyelembe kell venni a postai átutalási tevékenység esetleges elválaszthatatlan jellegét.

41      E tekintetben elsősorban a határozat 50. cikkéből, 54. cikkének (1) bekezdéséből, valamint 58. cikkéből az következik, az állami társadalombiztosítás rendszer keretében nyújtott öregségi juttatások az intézet feladatkörébe tartoznak, amely e feladatainak gyakorlása során a Balgarski poshtit kizárólag a nyugdíjak folyósításának biztosítása céljából veszi igénybe.

42      Ezenfelül, a rendelet 50. cikke előírja, hogy a nyugdíjak kifizetése bankintézmények közvetítésével is történhet. Ennek megfelelően az intézet által a bolgár kormánynak küldött, és az ez utóbbi által a szóbeli eljárás során hivatkozott adatok szerint 2015. május 1-jén a nyugdíjak mintegy 53%-át banki átutalással folyósították. Következésképpen a Balgarski poshti által végzett postai átutalások ténylegesen nem az egyetlen eszközt alkotják a nyugdíjak folyósításának elvégzéséhez.

43      E tényezők arra engednek következtetni, hogy a postai átutalási tevékenységet, amelynek segítségével a nyugdíjakat folyósítják, el lehet választani a nemzeti nyugdíjrendszertől. A kérdést előterjesztő bíróság feladata, hogy e tényezők relevanciáját értékelje, különös tekintettel a rendelkezésére álló egyéb ténybeli és jogi elemekre.

44      Másodsorban, amennyiben a nyugdíjak folyósítását lehetővé tévő, az alapügyben szóban forgó postai átutalási tevékenység elválasztható a társadalombiztosítási közszolgáltatástól, és azt gazdasági tevékenységnek kell minősíteni, az a kérdés vetődik fel, hogy az az intézkedés, amellyel valamely tagállam egy vállalkozásnak kizárólagos jogot biztosít a nyugdíjak postai úton történő átutalására, az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének értelmében vett előnynek minősülhet-e.

45      E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a kedvezményezett vállalkozás által közszolgáltatási kötelezettségként teljesített szolgáltatás ellenértékéül adott térítésnek oly módon tekinthető állami beavatkozás, hogy e vállalkozás nem részesül tényleges anyagi előnyben, és így nem kerül e beavatkozás folytán versenytársainál kedvezőbb helyzetbe, nem tartozik az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének hatálya alá (lásd: Libert és társai ítélet, C-197/11 és C-203/11, EU:C:2013:288, 84. pont; Altmark Trans és Regierungspräsidium Magdeburg ítélet, C-280/00, EU:C:2003:415, 87. pont).

46      Mindazonáltal ahhoz, hogy valamely konkrét térítés az állami támogatássá minősítést elkerülje, bizonyos feltételeknek kell teljesülnie (Altmark Trans és Regierungspräsidium Magdeburg ítélet, C-280/00, EU:C:2003:415, 88. pont).

47      Először is, az Altmark Trans és Regierungspräsidium Magdeburg ítélet (C-280/00, EU:C:2003:415) 89. pontjából az következik, hogy ahhoz, hogy ez az ellentételezés ne minősüljön állami támogatásnak, a kedvezményezett vállalkozást ténylegesen közszolgáltatási kötelezettségeknek kell terhelnie, és e kötelezettségeknek egyértelműen meghatározottnak kell lenniük.

48      A jelen ügyben a kérdést előterjesztő bíróságnak azt kell megvizsgálnia, hogy a Balgarski poshtit ténylegesen közszolgáltatási kötelezettségek terhelik-e, és e kötelezettségek egyértelműen az alapügyben szóban forgó nemzeti szabályozásból következnek-e.

49      Másodsorban, az Altmark Trans és Regierungspräsidium Magdeburg ítélet (C-280/00, EU:C:2003:415) 90. pontjából az következik, hogy a kérdést előterjesztő bíróságnak kell azt meghatároznia, hogy az ellentételezés kiszámításának alapjául szolgáló feltételeket előzetesen tárgyilagos és átlátható módon állapították-e meg.

50      E tekintetben megállapítható, hogy a rendelet 92. cikkének (2) bekezdése megjelöli azt az alapösszeget, amelynek alapján a közszolgáltatási kötelezettség ellentételezését kiszámítják.

51      Hasonlóképpen a kérdést előterjesztő bíróság feladata annak vizsgálata, hogy az Altmark Trans és Regierungspräsidium Magdeburg ítéletben (C-280/00, EU:C:2003:415) 92. pont szereplő harmadik feltétel tekintetében az ellentételezés meghaladja-e a nyugdíjak postai átutalással történő folyósítása során felmerülő költségek egészben vagy részben való fedezéséhez szükséges mértéket, figyelemmel a vonatkozó bevételekre és az e kötelezettség teljesítéséből származó ésszerű nyereségre.

52      Amennyiben, amint az alapügyben is, a közszolgáltatási kötelezettség végrehajtásával megbízott vállalkozás kiválasztása nem közbeszerzési eljárás keretében történik, a kérdést előterjesztő bíróságnak kell meggyőződnie arról, hogy az Altmark Trans és Regierungspräsidium Magdeburg ítélet (C-280/00, EU:C:2003:415) 93. pontjában foglalt negyedik feltételnek megfelelően ezen ellentételezés mértéke azon költségek elemzése alapján került megállapításra, amelyek egy átlagos, jól vezetett és megfelelően felszerelt vállalkozásnál e közszolgáltatási kötelezettségek végrehajtásakor felmerülnének, figyelemmel a vonatkozó bevételekre és az e kötelezettségek teljesítéséből származó ésszerű nyereségre.

53      Harmadsorban, jóllehet a kérdést előterjesztő bíróság hangsúlyozza, hogy a Balgarski poshti által kapott díjazás nem haladja meg az ÁGÉSZ határozat 2. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott összeget, meg kell állapítani, hogy ez a határozat az EUMSZ 107. cikk értelmében vett állami támogatásoknak minősülő intézkedésekre vonatkozik (lásd ebben az értelemben: Libert és társai ítélet, C-197/11 és C-203/11, EU:C:2013:288, 102. pont). Ugyanis a kérdést előterjesztő bíróság csak abban az esetben alkalmazhatja az említett határozatot annak meghatározása céljából, hogy az alapügyben vitatott, az EUMSZ 107. cikk értelmében vett állami támogatásnak minősíthető intézkedés összeegyeztethető-e a belső piaccal az EUMSZ 106. cikk (2) bekezdésének értelmében, és ezen intézkedés mentesíthető-e az EUMSZ 108. cikk (3) bekezdésében előírt előzetes bejelentés kötelezettsége alól, ha a jelen ítélet 47–52. pontjában említett feltételeket nem tartják tiszteletben, illetve ha teljesülnek az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése alkalmazásának feltételei.

54      E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az ÁGÉSZ határozat 11. és 12. cikkéből az következik, hogy e határozat hatályon kívül helyezi a 2005/842 határozatot, és 2012. január 31-én lép hatályba. Amint azt az Európai Bizottság is kiemeli, az ÁGÉSZ határozat 10. cikke előírja, hogy minden olyan, az e határozat hatálybalépése előtt létrehozott támogatási program, amely a 2005/842 határozat alapján összeegyeztethető volt a belső piaccal, és amelyre a bejelentési követelmény nem vonatkozott, további két évig, azaz 2014. január 31-ig a belső piaccal összeegyeztethetőnek minősül és mentesül a bejelentési kötelezettség alól. Ezen időponttól az állami támogatási programoknak tiszteletben kell tartaniuk az ÁGÉSZ határozatot ahhoz, hogy mentesüljenek a bejelentési kötelezettség alól.

55      Ezenfelül, mivel – amint az a jelen ítélet 23. pontjából is kitűnik – a rendelet 2000 januárjában lépett hatályba, meg kell állapítani, hogy az ÁGÉSZ határozat 2. cikkének (2) bekezdése értelmében, amennyiben valamely szolgáltató már több mint tíz éve általános gazdasági érdekű szolgáltatásokat nyújt, e határozat csak akkor alkalmazható, ha a szolgáltató jelentős beruházásra kényszerül abból a célból, hogy eleget tudjon tenni általános gazdasági érdekű szolgáltatásokra vonatkozó kötelezettségeinek, aminek értékelése a nemzeti bíróság feladata.

56      A fentiekre figyelemmel a második kérdésre azt a választ kell adni, hogy az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy abban az esetben, ha a nyugdíjak folyósítását lehetővé tévő postai átutalás gazdasági tevékenységnek minősül is, akkor sem tartozik e rendelkezés hatálya alá az, ha valamely tagállam kizárólagos jogot biztosít a nyugdíjak postai átutalással történő folyósítására az alapügyben szereplőhöz hasonló vállalkozásnak, amennyiben e szolgáltatás olyan általános érdekű szolgáltatásnak minősül, amelynek ellentételezése az e vállalkozás által közszolgáltatási kötelezettségének végrehajtása tekintetében nyújtott szolgáltatások ellenértéke.

 A költségekről

57      Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (második tanács) a következőképpen határozott:

1)      A 2008. február 20-i 2008/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított, a közösségi postai szolgáltatások belső piacának fejlesztésére és a szolgáltatás minőségének javítására vonatkozó közös szabályokról szóló, 1997. december 15-i 97/67/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet úgy kell értelmezni, hogy nem tartozik ezen irányelv hatálya alá egy olyan postai átutalási szolgáltatás, amelynek segítségével a feladó, a jelen esetben az állam, pénzösszegeket küld a címzettnek az egyetemes postai szolgáltatással megbízott gazdasági szereplő közvetítésével.

2)      Az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy abban az esetben, ha a nyugdíjak folyósítását lehetővé tévő postai átutalás gazdasági tevékenységnek minősül is, akkor sem tartozik e rendelkezés hatálya alá az, ha valamely tagállam kizárólagos jogot biztosít a nyugdíjak postai átutalással történő folyósítására az alapügyben szereplőhöz hasonló vállalkozásnak, amennyiben e szolgáltatás olyan általános érdekű szolgáltatásnak minősül, amelynek ellentételezése az e vállalkozás által közszolgáltatási kötelezettségének végrehajtása tekintetében nyújtott szolgáltatások ellenértéke.

Aláírások


* Az eljárás nyelve: bolgár.