13.7.2015 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 228/2 |
2015. január 19-én benyújtott kereset – Európai Bizottság kontra Holland Királyság
(C-22/15. sz. ügy)
(2015/C 228/02)
Az eljárás nyelve: holland
Felek
Felperes: Európai Bizottság (képviselők: L. Lozano Palacios és G. Wils)
Alperes: Holland Királyság
Kereseti kérelmek
A Bizottság azt kéri, hogy a Bíróság:
— |
állapítsa meg, hogy a Holland Királyság – mivel mentesítette a hozzáadottérték-adó alól az olyan vizisport szövetségek tagjainak járművei számára rakodópart és kikötőhely bérbeadását, amely szövetségek a szolgáltatások tekintetében nem a velük munkaviszonyban lévő egy vagy több személyt vesznek igénybe az olyan hajózási és szabadidős tevékenységek vonatkozásában, amelyek nem összehasonlíthatók a sporttevékenységgel vagy a testneveléssel – megsértette a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK (1) tanácsi irányelv (a továbbiakban: héairányelv)132. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben értelmezett 2. cikkének (1) bekezdéséből, 24. cikkének (1) bekezdéséből és 133. cikkéből eredő kötelezettségeit; |
— |
állapítsa meg, hogy a Holland Királyság – mivel a rakodópart és kikötőhely bérbeadásának adómentességét az olyan vizisport szövetségek járműveire korlátozta, amelyek a szolgáltatásaik tekintetében nem a velük munkaviszonyban lévő egy vagy több személyt vesznek igénybe, ha olyan tagok számra történik e bérbeadás, akik sporttevékenységet folytatnak, és e bérbeadás e sport folyatatásával összefügg és elengedhetetlen ahhoz – megsértette a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK irányelv 2. cikkének (1) bekezdéséből, 24. cikkének (1) bekezdéséből és 133. cikkéből eredő kötelezettségeit; |
— |
a Holland Királyságot kötelezze a költségek viselésére. |
Jogalapok és fontosabb érvek
1. |
A 2006/112/EK irányelv kötelezi a tagállamokat arra, hogy mentesítsen a hozzáadottérték-adó alól meghatározott, a sporttal és a testneveléssel összefüggésben álló szolgáltatásokat, amelyeket nyereségszerzésre nem irányuló szervezetek sportot és testnevelést gyakorló személyeknek nyújtanak. |
2. |
A holland Wet Omzetbelasting 1968 (a hozzáadottérték-adóról szóló 1968. évi törvény) 11. cikke (1) bekezdésének e) pontja mentesíti a hozzáadottérték-adó a sportszövetségek által tagjai számára nyújtott szolgáltatásokat, azon vizisport szövetségek szolgáltatásai kivételével, amelyek a szolgáltatásaikért a szövetséggel munkaviszonyban lévő egy vagy több személyt vesznek igénybe, ha e szolgáltatások e személyek segítségével járművekre vonatkozó tevékenység folytatásából vagy járművek számára rakodópart és kikötőhely rendelkezésre bocsátásából állnak. |
3. |
E holland adómentesítés a Bizottság álláspontja szerint egyszerre túl tág és túl szűk. |
4. |
Először is arra hivatkozik a Bizottság, hogy az adómentesítést nem korlátozták a nyereségszerzésre nem irányuló szervezetek által a sportot űző tagjaik részére történő bérbeadásra, hanem a szervezet azon tagjai részére történő bérbeadásra terjed ki, akik pusztán pihenés céljából, sőt a helyszínen, a bérelt rakodóparton és kikötőhelyen elhelyezett járművet használják a kikötőhely elhagyása nélkül. Ennyiben az adómentesítés sérti a hozzáadottérték-adó irányelv 2. cikkének (1) bekezdését, 24. cikkének (1) bekezdését és 133. cikkét. |
5. |
Másodszor arra hivatkozik a Bizottság, hogy az érintett szövetségek az adómentesítésben részesülés érdekében nem foglalkoztathatnak személyzetet. E tekintetben Hollandia olyan feltételt szabott, amely meghaladja a hozzáadottérték-adó irányelv (132. cikke (1) bekezdésének m) pontjával összefüggésben értelmezett) 133. cikke szerint megengedhető mértéket. |
(1) HL L 347., 1. o.