EU tax law WEB Ullens de Schooten - C-268/15

24.8.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 279/19

1)

Megköveteli-e a közösségi jog, és különösen a tényleges érvényesülés elve, hogy bizonyos – különösen a jelen határozat 38. pontjában leírt – körülmények között az olyan nemzeti elévülési idő, mint amelyet az államháztartásról szóló, egységes szerkezetbe foglalt törvények 100. cikke rögzít, amely magánszemély által a belga állam ellen az EK-Szerződés 43. cikkének (jelenleg EUMSZ 49. cikk) a jogalkotó általi megsértése miatt előterjesztett kártérítési kérelemre alkalmazandó, csak akkor kezdődjön el, amikor ezt a jogsértést megállapították, vagy ellenkezőleg, a tényleges érvényesülés elve ilyen körülmények között megfelelően biztosított az e magánszemély rendelkezésére álló azon lehetőség révén, hogy végrehajtói végzés kézbesíttetése révén megszakíthatja az elévülést?

2)

Úgy kell-e értelmezni az EK 43., EK 49. és EK 56. cikket, valamint a „tisztán belső helyzet” fogalmát, amely korlátozhatja annak lehetőségét, hogy valamely jogalany nemzeti bíróság előtti jogvita keretében e rendelkezésekre hivatkozhasson, hogy azok kizárják az uniós jog alkalmazását egy belga állampolgár és a belga állam közötti, a közösségi jog állítólagos megsértésével okozott kár megtéríttetésére irányuló jogvitában, ahol a közösségi jog állítólagos megsértését az 1982. december 30-i 143. sz. királyi rendelet 3. cikkéhez hasonló, a saját állampolgárokra és más tagállamok állampolgáraira megkülönböztetés nélkül alkalmazandó belga jogszabály elfogadása és hatályban tartása jelenti?

3)

Úgy kell-e értelmezni az uniós jog elsőbbségének elvét és az EUSZ 4. cikk (3) bekezdését, hogy azok nem engedik meg a jogerő szabályától való eltérést, ha valamely, az uniós joggal ellentétesnek bizonyuló, jogerőre emelkedett bírósági határozat felülvizsgálatáról vagy hatályon kívül helyezéséről van szó, ezzel szemben azonban megengedik a jogerőre vonatkozó nemzeti szabály alkalmazásától való eltérést, ha az megkövetelné e jogerőre emelkedett, azonban az uniós joggal ellentétes bíróság határozat alapján egy másik olyan bírósági határozat elfogadását, amely fenntartaná az uniós jog ezen első bírósági határozat általi megsértését?

4)

Meg tudná-e erősíteni a Bíróság, hogy az a kérdés, hogy a jogerő szabályától el kell-e térni a jogerőre emelkedett, az uniós joggal ellentétes bírósági határozat esetén az e határozat felülvizsgálata vagy hatályon kívül helyezése iránti kérelem keretében, a Da Costa ítélete és Cilfit ítélete értelmében nem jelent azzal a kérdéssel lényegében megegyező kérdést, amely az uniós joggal ellentétes jogerő szabályára vonatkozik egy (új) olyan határozat iránti kérelem keretében, amely határozatnak meg kellene ismételnie az uniós jog megsértését, így a végső fokon eljáró bíróság nem mentesülhet az előzetes döntéshozatalra utalásra vonatkozó kötelezettsége alól?