Available languages

Taxonomy tags

Info

References in this case

Share

Highlight in text

Go

8.2.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 48/10

A Tribunale di Varese (Olaszország) által 2015. november 9-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Mauro Scialdone elleni büntetőeljárás

(C-574/15. sz. ügy)

(2016/C 048/18)

Az eljárás nyelve: olasz

A kérdést előterjesztő bíróság

Tribunale di Varese

Az alap-büntetőeljárás résztvevői

Mauro Scialdone

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

Értelmezhetők-e úgy az uniós jog és különösen az EUSZ 4. cikk (3) bekezdésének, az EUMSZ 325. cikknek, valamint a 2006/112/EK irányelvnek (1) a tagállamokat a szankciókra vonatkozó politikáik közelítésére kötelező, egymással összefüggésben értelmezett rendelkezései, hogy azokkal ellentétes az azt előíró nemzeti jogszabály, hogy a héa megfizetésének elmulasztása a közvetlen jövedelemadó megfizetése elmulasztásának esetében előírtnál nagyobb összegű, pénzben kifejezett küszöbérték meghaladása esetén minősül bűncselekménynek?

2)

Értelmezhetők-e úgy az uniós jog és különösen az EUSZ 4. cikk (3) bekezdésének, az EUMSZ 325. cikknek, valamint a 2006/112/EK irányelvnek az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében a tagállamokat hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciók előírására kötelező, egymással összefüggésben értelmezett rendelkezései, hogy azokkal ellentétes azon nemzeti jogszabály elfogadása, amely kizárja a vádlott büntethetőségét (legyen akár ügyvezető, jogi képviselő, adóval összefüggő feladatot ellátó személy vagy a jogsértésben részt vevő személy) abban az esetben, ha a jogi személyiséggel rendelkező szervezet késedelmesen fizeti meg a héa jogcímén fizetendő adót és közigazgatási szankciókat, annak ellenére, hogy már sor került az adó megállapítására és a büntetőeljárás már megindult, szabályosan kezdetét vette a kontradiktórius peres eljárás, addig, amíg az eljáró bíróság nem kezdi meg a tárgyalást egy olyan rendszer keretében, amely még közigazgatási jogi úton sem sújtja bármely más szankcióval a korábban említett ügyvezetőt, jogi képviselőt, vagy megbízottjukat és a jogsértésben részt vevő személyt?

3)

Úgy kell-e értelmezni a PIF egyezmény 1. cikkében foglalt csalás fogalmát, hogy abba beleértendő a hozzáadottérték-adó akár részleges meg nem fizetésének vagy késedelmes megfizetésének tényállása, és ebből eredően a fent említett egyezmény 2. cikke arra kötelezi-e a tagállamokat, hogy szabadságvesztéssel járó büntetéssel szankcionálják az 50 000 eurót meghaladó összegű héa akár részleges meg nem fizetését vagy késedelmes megfizetését?

Nemleges válasz esetén azt a kérdést kell feltenni, hogy úgy kell-e értelmezni az EUMSZ 235. cikkben foglalt, a tagállamokat hatékony, arányos és visszatartó erejű, akár büntetőjogi szankciók előírására kötelező rendelkezést, hogy azzal ellentétes az a nemzeti szabályozás, amely a jogi személy ügyvezetőjét és jogi képviselőjét, vagy az e feladattal megbízott személyt, illetve a jogsértésben részt vevő személyt mentesíti a csalás esetén előírt küszöbérték, azaz 50 000 euró háromszorosát vagy ötszörösét elérő összeget kitevő héa akár részleges meg nem fizetése vagy késedelmes megfizetése miatti büntetőjogi és közigazgatási jogi felelősség alól.

(1)  A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv (HL L 347., 1. o.).