Available languages

Taxonomy tags

Info

References in this case

Share

Highlight in text

Go

Ideiglenes változat

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (első tanács)

2017. szeptember 14.(*)

„Előzetes döntéshozatal – Adózás – Közös hozzáadottértékadó-rendszer – 2006/112/EK irányelv – A 26. cikk (1) bekezdésének b) pontja, illetve 168. és 176. cikk – Az előzetesen felszámított adó levonása – Harmadik személy tulajdonában álló ingatlan építésére vagy felújítására irányuló szolgáltatás – A szolgáltatások harmadik személy és az adóalany általi igénybevétele – Harmadik személy számára ingyenesen nyújtott szolgáltatás – Az elvégzett szolgáltatásokból eredő költségeknek az adóalany általános költségeinek részeként történő elszámolása – Az adóalany gazdasági tevékenységével való közvetlen és azonnali kapcsolat fennállásának meghatározása”

A C-132/16. sz. ügyben,

az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Varhoven administrativen sad (legfelsőbb közigazgatási bíróság, Bulgária) a Bírósághoz 2016. március 1-jén érkezett, 2015. december 8-i határozatával terjesztett elő

a Direktor na Direktsia „Obzhalvane i danachno-osiguritelna praktika” – Sofia

és

az „Iberdrola Inmobilaria Real Estate Investments” EOOD

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (első tanács),

tagjai: R. Silva de Lapuerta tanácselnök, E. Regan, A. Arabadjiev, C. G. Fernlund (előadó) és S. Rodin bírák,

főtanácsnok: J. Kokott,

hivatalvezető: R. Schiano tanácsos,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2016. december 1-i tárgyalásra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

–        a Direktor na Direktsia „Obzhalvane i danachno-osiguritelna praktika” – Sofia képviseletében I. Kirova, meghatalmazotti minőségben,

–        az „Iberdrola Inmobiliaria Real Estate Investments” EOOD képviseletében T. Todorov és Z. Naumov advokati,

–        a bolgár kormány képviseletében M. Georgieva és E. Petranova, meghatalmazotti minőségben,

–        az Európai Bizottság képviseletében L. Lozano Palacios, G. Koleva és D. Roussanov, meghatalmazotti minőségben,

a főtanácsnok indítványának a 2017. április 6-i tárgyaláson történt meghallgatását követően,

meghozta a következő

Ítéletet

1        Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv (HL 2006. L 347., 1. o.; helyesbítések: HL 2007. L 335., 60. o.; HL 2015. L 323., 31. o.) 26. cikke (1) bekezdésének, illetve 168. és 176. cikkének az értelmezésére vonatkozik.

2        E kérelmet a Direktor na Direktsia „Obzhalvane i danachno-osiguritelna praktika” – Sofia (a szófiai adózási és szociális biztonsági jogorvoslati és politikai igazgatóság igazgatója, Bulgária) és az „Iberdrola Inmobiliaria Real Estate Investments” EOOD (a továbbiakban: Iberdrola) között az ez utóbbinak címzett és az előzetesen felszámított hozzáadottérték-adó (héa) levonásához való jogra vonatkozó két utólagos adómegállapításról szóló határozat tárgyában folyamatban lévő jogvitában terjesztették elő.

 Jogi háttér

 Az uniós jog

3        A 2006/112 irányelv 26. cikke előírja:

„(1)      Ellenérték fejében nyújtott szolgáltatásnak minősülnek a következő ügyletek:

[…]

b)      az adóalany által ingyenesen végzett szolgáltatásnyújtás saját, illetve alkalmazottai szükségleteinek kielégítésére vagy általában vállalkozásidegen célokra.

(2)      A tagállamok eltérhetnek az (1) bekezdésben foglaltaktól, amennyiben ezen eltérés nem eredményezi a verseny torzulását.”

4        Ezen irányelv 168. cikke az alábbiak szerint rendelkezik:

„Az adóalany, amennyiben a termékeket és szolgáltatásokat az adóköteles tevékenységének folytatása szerinti tagállamban adóköteles tevékenységéhez használja fel, jogosult az általa fizetendő adó összegéből levonni a következő összegeket:

a)      a részére más adóalany által teljesített vagy teljesítendő termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás után az ebben a tagállamban fizetendő vagy megfizetett HÉA-t;

[…]”

5        Az említett irányelv 176. cikke a következőket írja elő:

„A Tanács a Bizottság javaslata alapján egyhangúlag megállapítja, hogy milyen kiadások nem jogosítanak a HÉA levonására. Semmiképpen nem lehet adólevonást alkalmazni az üzleti tevékenységhez szorosan nem kapcsolódó kiadás esetén, mint a luxuskiadások, szórakozási célú kiadások és reprezentációs költségek.

Az első albekezdésben említett rendelkezések hatálybalépéséig a tagállamok fenntarthatnak minden olyan korlátozást, amelyet […] – a Közösséghez az említett időpontot követően csatlakozó tagállamok esetében – a csatlakozás időpontjában hatályos nemzeti jogszabályaik előírnak.”

 A bolgár jog

6        A Zakon za danak varhu dobavenata stoynos (a hozzáadottérték adóról szóló törvény a DV 2006. augusztus 4-i 63. száma) alapeljárás tényállására alkalmazandó változata (a továbbiakban: ZDDS) 68. cikke (1) bekezdésében előírja:

„Az előzetesen felszámított adó az az adóösszeg, amelyet a nyilvántartásba vett személy az általa fizetendő adóból e törvény szerint az alábbi ügyletek vonatkozásában levonhat:

1)      az általa igénybe vett adóköteles termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás

[…]”

7        A ZDDS 69. cikkének (1) bekezdése értelmében:

„Ha a termékeket és szolgáltatásokat a nyilvántartásba vett adóalany által teljesített adóköteles ügyletek céljára használják fel, ezen adóalany az alábbiakat vonhatja le:

a számára az értékesítő, illetve a szolgáltató – aki szintén e törvény szerint nyilvántartásba vett adóalany – által értékesített vagy nyújtott, illetve értékesítendő vagy nyújtandó termékeket és szolgáltatásokat terhelő adót;

[…]”

8        A ZDDS 70. cikke a következőképpen rendelkezik:

„(1)      Még a 69. vagy 74. cikk szerinti feltételek teljesülése esetén sem áll fenn az adólevonás joga, amennyiben:

[…]

2)      a termékeket vagy szolgáltatásokat ingyenes ügyletekhez vagy az adóalany gazdasági tevékenységétől eltérő tevékenységekhez kívánják felhasználni;

[…]”

 Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

9        Tsarevo (Bulgária) önkormányzata, mint projektgazda, építési engedélyt kapott a település területén elhelyezkedő üdülőtelepet kiszolgáló szennyvízszivattyú-telep helyreállítására.

10      Az Iberdrola magánbefektető, amely több területet is megszerzett ezen az üdülőtelepen annak érdekében, hogy hozzátevőlegesen 300, szezonális tartózkodásra szolgáló lakást magában foglaló épületet építsen. Az építési engedélyeket közcélú terekre, parkolókra, és nyitott létesítményekre vonatkozóan is megadták.

11      Az Iberdrola szerződést kötött Tsarevo önkormányzatával a szivattyútelep építési vagy felújítási munkálatok révén történő helyreállításáról, és e munkálatok elvégzésére egy harmadik társaságnak adott megbízást.

12      A munkálatokat követően az Iberdrola által az üdülőtelepen felépíteni tervezett épületek rácsatlakoztathatók lesznek a szivattyútelepre. A Varhoven administrativen sad (legfelsőbb közigazgatási bíróság) említi a szakértői véleményt, amely szerint a szivattyútelep helyreállítása nélkül a rácsatlakozás lehetetlen, mivel a meglévő csatornázás nem megfelelő.

13      A számlán a szivattyútelep helyreállítása címén elszámolt kiadásokat az Iberdrola immateriális javak megszerzésére fordított „előfinanszírozott kiadásokként” könyvelte el, és az eredménykimutatásában ezeket a kiadásokat a 2009. és 2010. évre vonatkozó tartalékként jegyezte be. A szakértő szerint kapcsolat áll fenn a számlán feltüntetett szolgáltatások és azon termékek és szolgáltatások között, amelyeket az Iberdrola a területén engedélyezett épületek felépítését követően átadni köteles.

14      Az adóhatóság azt állapította meg, hogy az Iberdrola nem jogosult az előzetesen felszámított 147 635 bolgár leva (BGN) (hozzávetőleg 74 284 euró) összegű héa levonására, és utólagos adómegállapításról szóló határozatot, valamint azt módosító határozatot küldött a részére.

15      Az Administrativen sad Sofia – grad (szófiai közigazgatási bíróság, Bulgária) azonban hatályon kívül helyezte e határozatokat. Megállapította, hogy Tsarevo önkormányzata a szivattyútelep helyreállítására irányuló munkálatok elvégzéséből álló ingyenes szolgáltatáshoz jutott. Azonban a szolgáltatások ingyenessége nem indokolja a ZDDS 70. cikke (1) bekezdése 2. pontjának az alkalmazását, mivel e munkálatok – vagyis azon épületek szivattyútelepre történő rácsatlakoztatása, amelyekre vonatkozóan az építési engedélyt megkapták – az Iberdrola gazdasági tevékenységén belül kerülnek felhasználásra. E bíróság szerint a szolgáltatásnyújtás után előzetesen felszámított héa levonásához való jog akkor ismerhető el, ha az erre fordított költségek az adóalany általános költségei között szerepelnek, és beépülnek ezen szolgáltatások árába. Az, hogy az elvégzett munkálatok az önkormányzat tulajdonában álló ingatlant érintik, nem releváns.

16      A kérdést előterjesztő bíróság a Bíróság által hozott két, egyaránt a ZDDS 70. cikkének (2) bekezdésére vonatkozó ítéletre hivatkozik, nevezetesen a 2012. február 16-i Eon Aset Menidjmunt ítéletre (C-118/11, EU:C:2012:97) és a 2012. március 22-i Klub ítéletre (C-153/11, EU:C:2012:163). Ez a bíróság ugyanakkor megjegyezi, hogy ezen ítéleteket a nemzeti bíróságok eltérően értelmezték.

17      Egyes bíróságok szerint azon kívül, hogy a munkálatokat ingyen végezték el, az a körülmény, hogy az építmény az önkormányzat vagyonához tartozik, és így nem sorolható a vállalkozás eszközei közé, megakadályozza az előzetesen felszámított héa levonását. Más bíróságok szerint azonban a munkálatokra fordított költségeknek a vállalkozás általános költségei között történő kimutatása és a szivattyútelepnek a vállalkozás gazdasági tevékenysége körében történő felhasználása lehetővé teszi az adó levonását.

18      A kérdést előterjesztő bíróság egyébiránt megjegyzi, hogy a nemzeti rendelkezés szerint az a körülmény, hogy valamely szolgáltatást ingyen nyújtanak, önmagában – és ennél fogva attól függetlenül, hogy a szóban forgó szolgáltatásokat az azokat igénybevevő gazdasági tevékenységének keretében vagy vállalkozásidegen célkora használják-e fel – elegendő ahhoz, hogy az előzetesen felszámított héa levonásához való jogot megtagadják. Ez a bíróság mindazonáltal hangsúlyozza a 2006/112 irányelv 26. cikke (1) bekezdésének b) pontjától való eltérést, amely utóbbi rendelkezés az adólevonásához való jog megtagadását ahhoz a kettős feltételhez köti, hogy a szolgáltatásokat ingyen nyújtsák, és azokat a vállalkozás tevékenységén kívül eső célokra használják fel.

19      E körülmények között a Varhoven administrativen sad (legfelsőbb közigazgatási bíróság) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

„1)      Ellentétes-e a […] 2006/112 […] irányelv 26. cikke (1) bekezdésének b) pontjával, 168. cikkének a) pontjával és 176. cikkével az olyan nemzeti jogi rendelkezés, mint a [ZDDS] 70. cikke (1) bekezdésének 2. pontja, amely kizárólag azért korlátozza a harmadik személy tulajdonában álló ingatlanok építésére, illetve felújítására irányuló, mind a szolgáltatást igénybe vevő, mind a harmadik személy érdekét szolgáló szolgáltatásnyújtások után előzetesen felszámított héa levonásához való jogot, mivel e harmadik személy ingyen jut e szolgáltatások eredményéhez, figyelmen kívül hagyva, hogy ezek a szolgáltatások az igénybe vevő adóalany gazdasági tevékenységének keretében kerülnek felhasználásra?

2)      Ellentétes-e a […] 2006/112 […] irányelv 26. cikke (1) bekezdésének b) pontjával, 168. cikkének a) pontjával és 176. cikkével az olyan adózási gyakorlat, amely szerint megtagadják a szolgáltatásnyújtás után előzetesen felszámított héa levonásához való jogot, ha az arra vonatkozó kiadások idegen tulajdonban álló ingatlan építésére, illetve felújítására fordított kiadásokként kerültek elszámolásra az adóalany általános költségei között, anélkül hogy figyelembe vennék azt, hogy ezen ingatlant az építési szolgáltatást igénybe vevő is használni fogja gazdasági tevékenysége keretén belül?”

 Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről

20      Előzetesen meg kell jegyezni, hogy az alapeljárás és a kérdést előterjesztő bíróság által feltett kérdések a 2006/112 irányelvben, különösebben a 168. cikkének a) pontjában foglalt adólevonási jog terjedelmére vonatkoznak.

21      Amennyiben a feltett kérdések a 2006/112 irányelv 176. cikkére vonatkoznak, emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság már megvizsgálta ezt a cikket a ZDDS 70. cikkére vonatkozó ügyekben (2012. február 16-i Eon Aset Menidjmunt ítélet, C-118/11, EU:C:2012:97, 71–74. pont; 2013. július 18-i AES-3C Maritza East 1 ítélet, C-124/12, EU:C:2013:488, 45–54. pont). Hangsúlyozni kell, hogy még ha a ZDDS 70. cikke az adólevonási jognak a Bolgár Köztársaság Európai Unióhoz való csatlakozásának időpontjában már létező kizárását írja is elő, a fenti 176. cikk csak akkor teszi lehetővé az ilyen kizárások fenntartását, ha azok nem írnak elő a 2006/112 irányelvben és különösen annak 168. cikkében meghatározott levonási rendszerből való általános kizárásokat (lásd ebben az értelemben: 2009. április 23-i PARAT Automotive Cabrio ítélet, C-74/08, EU:C:2009:261, 29. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

22      Ami a 2006/112 irányelv 26. cikkét illeti, ez a rendelkezés egyes ügyletek adóköteles jellegére vonatkozik. Márpedig az alapügyben a jogvita nem az adóalany által harmadik személy részére teljesített értékesítés esetleges adóztatandó jellegére és az ahhoz kapcsolódó héa megfizetésére irányuló kötelezettségre vonatkozik, hanem az azon előzetesen felszámított héa levonására vonatkozó jogra, amely az adóalany részéről az e szolgáltatás teljesítése céljából felmerült költségeket terheli.

23      Ezért a jelen ügyet e 26. cikk szempontjából nem kell megvizsgálni.

24      Következésképpen meg kell állapítani, hogy az együttesen vizsgálandó kérdéseivel a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a 2006/112 irányelv 168. cikkének a) pontját úgy kell-e értelmezni, hogy az adóalany jogosult a harmadik személy tulajdonában álló ingatlanok építésére, illetve felújítására irányuló szolgáltatásnyújtások után előzetesen felszámított héa levonására, amikor e harmadik személy ingyen jut hozzá e szolgáltatások eredményéhez, és azokat gazdasági tevékenysége körében mind az adóalany, mind e harmadik személy használja.

25      Ami azt a kérdést illeti, hogy a 2006/112 irányelv 168. cikkének a) pontjában foglalt adólevonási joggal ellentétes-e az olyan rendelkezés, mint a ZDDS 70. cikke, emlékeztetni kell, hogy e jog a héa mechanizmusának szerves részét képezi, és főszabály szerint nem korlátozható. E mechanizmus a teljesített ügyleteket terhelő előzetesen felszámított adó teljes összege tekintetében azonnal érvényesül (lásd ebben az értelemben különösen: 2009. október 29-i SKF ítélet, C-29/08, EU:C:2009:665, 55. pont; 2013. július 18-i AES-3C Maritza East 1 ítélet, C-124/12, EU:C:2013:488, 25. pont).

26      Az adólevonások rendszerének ugyanis az a célja, hogy az adóalanyt teljes egészében mentesítse valamennyi gazdasági tevékenysége keretében fizetendő vagy megfizetett héa terhe alól. A héa közös rendszere valamennyi gazdasági tevékenység adóterhe tekintetében, azok céljától és eredményétől függetlenül biztosítja a semlegességet, amennyiben azok főszabály szerint héakötelesek (lásd különösen: 2009. október 29-i SKF ítélet, C-29/08, EU:C:2009:665, 56. pont; 2013. július 18-i AES-3C Maritza East 1 ítélet, C-124/12, EU:C:2013:488, 26. pont).

27      A 2006/112 irányelv 168. cikkéből következik, hogy amennyiben az adóalany – a beszerzéskor e minőségében eljárva – az eszközt vagy a szolgáltatást az adóztatott tevékenységéhez használja, jogosult az ilyen eszközre vagy az ilyen szolgáltatásra vonatkozóan fizetendő vagy megfizetett héa levonására (lásd ebben az értelemben: 2015. október 22-i Sveda ítélet, C-126/14, EU:C:2015:712, 18. pont).

28      Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a konkrét beszerzési ügyletnek főszabály szerint közvetlen és azonnali kapcsolatban kell állnia a héa levonására jogosító értékesítési ügylettel vagy ügyletekkel ahhoz, hogy az adóalany jogosult legyen a héa levonására, és a levonás mértéke megállapítható legyen. A beszerzett termékeket és az igénybe vett szolgáltatásokat terhelő héa levonásának joga ezért azzal a feltétellel gyakorolható, hogy a beszerzés vagy az igénybevétel érdekében felmerült költségek az adólevonásra jogosító, más részére végzett adóköteles tevékenységek árának alkotóelmét képezik (2009. október 29-i SKF ítélet, C-29/08, EU:C:2009:665, 57. pont; 2013. július 18-i AES-3C Maritza East 1 ítélet, C-124/12, EU:C:2013:488, 26. pont).

29      Az adóalany azonban akkor is jogosult az adólevonásra, ha nem áll fenn közvetlen és azonnali kapcsolat a konkrét beszerzési ügylet és a levonásra jogosító értékesítési ügylet vagy ügyletek között, amennyiben a szóban forgó szolgáltatások az adóalany általános költségeinek részét képezik, és mint ilyenek, az adóalany termékei vagy szolgáltatásai árának alkotóelemei. Az ilyen szolgáltatások ugyanis közvetlen és azonnali kapcsolatban állnak az adóalany gazdasági tevékenységének egészével (lásd különösen: 2009. október 29-i SKF ítélet, C-29/08, EU:C:2009:665, 58. pont; 2013. július 18-i AES-3C Maritza East 1 ítélet, C-124/12, EU:C:2013:488, 28. pont).

30      Ezzel szemben, ha az adóalany által beszerzett termékek és igénybe vett szolgáltatások adómentes vagy a héa hatálya alá nem tartozó tevékenységhez kapcsolódnak, nem kerül sor sem a fizetendő adó felszámítására, sem az előzetesen felszámított adó levonására (lásd ebben az értelemben különösen: 2009. október 29-i SKF ítélet, C-29/08, EU:C:2009:665, 59. pont).

31      A Bíróság ítélkezési gyakorlatából kitűnik, hogy a közvetlen kapcsolat követelményének az alkalmazása keretében, amely az adóhatóságok és a nemzeti bíróságok feladata, ez utóbbiaknak kell figyelembe venniük az összes olyan körülményt, amelyek között az érintett ügyleteket lebonyolítják, és csak azon ügyleteket kell figyelembe venniük, amelyek objektíve kapcsolódnak az adóalany adóköteles tevékenységéhez. Az ilyen kapcsolat fennállását ezért a szóban forgó ügylet objektív tartalmára tekintettel kell megítélni (lásd ebben az értelemben: 2015. október 22-i Sveda ítélet, C-126/14, EU:C:2015:712, 29. pont).

32      Azon kérdés megválaszolása érdekében, hogy az alapügyben szereplőkhöz hasonló körülmények között az Iberdrola jogosult-e a szennyvízszivattyú-telep helyreállítása után előzetesen felszámított héa levonására, meg kell tehát állapítani, hogy fennáll-e közvetlen és azonnali kapcsolat egyrészt e helyreállítási szolgáltatás, másrészt az Iberdrola által teljesített adóköteles értékesítési ügylet vagy e társaság gazdasági tevékenysége között.

33      Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy e szivattyútelep helyreállítása nélkül nem lehetett volna arra rácsatlakoztatni az Iberdrola által felépíteni kívánt épületeket, ily módon ez a helyreállítás elengedhetetlen e projekt megvalósításához, és következtetésképpen az ilyen helyreállítás hiányában az Iberdrola nem tudta volna gazdasági tevékenységét gyakorolni.

34      Az ilyen körülmények alkalmasak annak bizonyítására, hogy Tsarevo önkormányzatának tulajdonában álló szennyvízszivattyú-telep helyreállítására irányuló szolgáltatás és az Iberdrola által teljesített adóköteles értékesítési ügylet között közvetlen és azonnali kapcsolat áll fenn, amennyiben nyilvánvaló, hogy ezt a szolgáltatást azzal a céllal nyújtották, hogy az Iberdrola számára lehetővé tegye az alapügyben szóban forgó ingatlanprojekt megvalósítását.

35      Az a tény, hogy Tsarevo önkormányzata is hozzájut az említett szolgáltatáshoz, nem indokolja azt, hogy az arra vonatkozó adólevonási jogot az Iberdrola számára megtagadják, amennyiben ilyen közvetlen és azonnali kapcsolat áll fenn, amelynek vizsgálata a kérdést előterjesztő bíróság feladata.

36      E tekintetben figyelembe kell venni azt a körülményt, hogy az alapügyben szóban forgó, előzetesen nyújtott helyreállítási szolgáltatás beépül az Iberdrola által később teljesített adóköteles ügylet árába.

37      Ugyanakkor szintén a kérdést előterjesztő bíróság feladata megvizsgálni, hogy ez a szolgáltatás az Iberdrola által felépített épületeknek a szóban forgó szennyvízszivattyú-telepre való rácsatlakozásának biztosításához szükséges mértékre korlátozódik-e vagy, hogy az meghaladja-e az e célból szükséges mértéket.

38      Az első esetben el kellene ismerni az e szivattyútelep helyreállítása vonatkozásában felmerült valamennyi költséggel kapcsolatban előzetesen felszámított héa levonásához való jogot, mivel e költségek közvetlen és azonnali kapcsolatban állnak az adóalany gazdasági tevékenységével.

39      Abban az esetben viszont, ha az említett szivattyútelep meghaladja a kizárólag az Iberdrola által felépített épületek által előidézett szükségleteket, akkor az említett szolgáltatás és az említett épületek felépítéséből álló adóköteles értékesítési ügylet Iberdrola általi teljesítése közötti közvetlen és azonnali kapcsolat részben megszakad, és ilyen esetben az Iberdrola számára csak az alapügyben szóban forgó szennyvízszivattyú-telep helyreállítása vonatkozásában felmerült költségek azon részével kapcsolatban előzetesen felszámított héa levonásához való jogot kellene elismerni, amely objektív módon szükséges ahhoz, hogy az Iberdrola teljesíteni tudja adóköteles ügyleteit.

40      E körülmények között az előterjesztett kérdésekre azt a választ kell adni, hogy a 2006/112 irányelv 168. cikkének a) pontját úgy kell értelmezni, hogy az adóalany jogosult a harmadik személy tulajdonában álló ingatlanok építésére, illetve felújítására irányuló szolgáltatásnyújtások után előzetesen felszámított héa levonására, amikor e harmadik személy ingyen jut hozzá e szolgáltatások eredményéhez, és azokat gazdasági tevékenysége körében mind az adóalany, mind e harmadik személy használja, amennyiben az említett szolgáltatás nem haladja meg az ahhoz szükséges mértéket, hogy az adóalany számára lehetővé tegye későbbi adóköteles ügyletek teljesítését, és amennyiben e szolgáltatások költsége beépül ezen ügyletek árába.

 A költségekről

41      Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (első tanács) a következőképpen határozott:

A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv 168. cikkének a) pontját úgy kell értelmezni, hogy az adóalany jogosult a harmadik személy tulajdonában álló ingatlanok építésére, illetve felújítására irányuló szolgáltatásnyújtások után előzetesen felszámított hozzáadottérték-adó levonására, amikor e harmadik személy ingyen jut hozzá e szolgáltatások eredményéhez, és azokat gazdasági tevékenysége körében mind az adóalany, mind e harmadik személy használja, amennyiben az említett szolgáltatás nem haladja meg az ahhoz szükséges mértéket, hogy az adóalany számára lehetővé tegye későbbi adóköteles ügyletek teljesítését, és amennyiben e szolgáltatások költsége beépül ezen ügyletek árába.

Aláírások


*      Az eljárás nyelve: bolgár.