EU tax law WEB Lassus - C-421/16

24.10.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 392/9

1)

Az 1990. július 23-i 90/434/EGK irányelv (1) 8. cikkének rendelkezéseit úgy kell-e értelmezni, hogy azok az irányelv hatálya alá tartozó értékpapírcserék vonatkozásában megtiltják olyan halasztott adózási mechanizmus alkalmazását, amely – kivételt engedve azon főszabály alól, miszerint a tőkenyereség adóztatandó tényállása a nyereség realizálásának évében valósul meg – előírja, hogy a cseréből származó tőkenyereség megállapítására és kiszámítására az értékpapírcsere lebonyolításakor, az adó kivetésére pedig abban az évben kerül sor, amikor a halasztott adózást megszüntető esemény, például a csereügylet lebonyolításakor szerzett értékpapírok átruházása bekövetkezik?

2)

A részesedéscserével megvalósuló tőkenyereséget – amennyiben az adókötelesnek minősül – akkor is megadóztathatja-e az a tagállam, amely a csereügylet megvalósulása időpontjában az adóztatásra jogosult, ha ezen ügylet megvalósulásakor kapott részvények átruházása már a másik tagállam adóztatási joghatósága alá esik?

3)

Amennyiben a fenti kérdésekre azt a választ kell adni, hogy az irányelv nem tiltja, hogy a részesedéscseréből származó tőkenyereséget a csereügylet során kapott részvények jövőbeli átruházásának időpontjában adóztassák meg, még akkor is, ha ez a két művelet nem ugyanazon tagállam adóztatási joghatósága alá esik, az a tagállam, amelyben a tőkenyereség kapcsán halasztott adózást kértek, megadóztathatja-e az ebből az átruházásból keletkező tőkenyereséget a kétoldalú adóügyi egyezmény rendelkezéseinek függvényében, tekintet nélkül arra, hogy a művelet eredménye tőkeveszteség? Ez a kérdés az 1990. július 23-i irányelvre és az Európai Közösséget létrehozó szerződés 43. cikkében, hatályos formájában az Európai Unió működéséről szóló szerződés 49. cikkében garantált letelepedés szabadságára egyaránt vonatkozik, mivel egy olyan adózó, aki a csereügylet illetve a részvény-átruházási ügylet időpontjában is franciaországi adóügyi illetőséggel rendelkezik, részesülhetne az átruházás következtében fellépő tőkeveszteség beszámításából, amennyiben a jelen határozat 4. pontjában írt feltételek teljesülnek.

4)

Amennyiben a 3. pont alatt feltett kérdésre azt a választ kell adni, hogy a csereügylet során megszerzett részvények átruházásából keletkezett árfolyam-veszteséget figyelembe kell venni, annak a tagállamnak, ahol a részesedéscseréből eredő tőkenyereséget realizálták, be kell-e számítania a csereügyletből eredő tőkeveszteséget a tőkenyereségbe, vagy pedig amennyiben nem tartozik adóztatási joghatósága alá az átruházás, le kell-e mondania a tőkenyereség megadóztatásáról?

5)

Amennyiben a 4. pontban felvetett kérdésre azt a választ kell adni, hogy be kell számítani az átruházás során keletkezett tőkeveszteséget a részesedéscsere során realizált tőkenyereségbe, az átruházott részvények milyen beszerzési árát kell alapul venni az átruházás kapcsán keletkezett tőkeveszteség kiszámítása során? Különösen: a társaság által a csereügylet keretében megszerzett részvényeknek a tőkenyereségről szóló bevalláson szereplő, a csereügylet során kapott részvények számával elosztott összértékét kell-e az átruházott részvények beszerzési egységáraként figyelembe venni, vagy pedig súlyozott átlagolással kapott beszerzési árat kell alapul venni, figyelemmel a részesedéscsere utáni ügyletekre, mint például más részvények megszerzésére vagy pedig ugyanazon társaság részvényeinek ingyenes juttatására?