Available languages

Taxonomy tags

Info

References in this case

Share

Highlight in text

Go

23.4.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 142/23

A Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (Magyarország) által 2018. január 8-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Sole-Mizo Zrt. kontra Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága

(C-13/18. sz. ügy)

(2018/C 142/31)

Az eljárás nyelve: magyar

A kérdést előterjesztő bíróság

Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

Az alapeljárás felei

Felperes: Sole-Mizo Zrt.

Alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

Összeegyeztethető-e a közösségi jog rendelkezéseivel, a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv (1) (a továbbiakban: héairányelv) rendelkezéseivel (különös tekintettel annak 183. cikkére), a tényleges érvényesülés, a közvetlen hatály és az egyenértékűség szabályaival az a tagállami gyakorlat, ami az alkalmazható késedelmi kamatszabályok vizsgálata során abból indul ki, hogy a nemzeti adóhatóság azért nem követett el jogsértést (mulasztást), azaz azért nem esett késedelembe az adóalanyok pénzügyileg nem rendezett beszerzések hozzáadottérték-adó (a továbbiakban: héa, magyar tagállami szabályozásban: általános forgalmi adó, a továbbiakban: áfa) tartalmának vissza nem igényelhető részére vonatkozóan, mert az adott nemzeti adóhatóság döntéshozatalának az idején a közösségi jogot sértő nemzeti jogszabályhely hatályban volt, és ennek a feltételnek a közösségi jogellenessége csak később került megállapításra az Európai Unió Bírósága által?

2)

Összeegyeztethető-e a közösségi joggal, ezen belül a héairányelv rendelkezéseivel (különös tekintettel annak 183. cikkére), az egyenértékűség, valamint a tényleges érvényesülés, továbbá az arányosság szabályaival az olyan tagállami gyakorlat, ami az alkalmazható késedelmi kamatszabályok vizsgálata során az alapján tesz különbséget, hogy az akkor hatályos, egyébként közösségi jogba ütköző nemzeti szabályokat betartva, vagy a hatályos nemzeti szabályokat megszegve nem utalja vissza az adót a nemzeti adóhatóság, és azáltal az Európai Unió Bírósága által uniós joggal ellentétesnek minősített nemzeti jogi feltétel miatt észszerű határidőben vissza nem igényelhetett héa után járó kamat mértéke vonatkozásában két, egymástól elhatárolható időszakot jelölnek meg, oly módon, hogy

—

az első időszakban – arra való hivatkozással, miszerint ekkor még hatályban volt a közösségi jogellenes magyar szabályozás, így ennek megfelelően a magyar adóhatóságok nem követtek el jogsértést, amikor nem engedték észszerű határidőben kiutalni a számlákban szereplő héa-tartalmat – csupán a jegybanki alapkamattal megegyező késedelmi kamatra jogosultak az adóalanyok, míg

—

a második időszakban az első időszak szerint számolt késedelmi kamat késedelmes kifizetése után kell csupán – az adott tagállami jogrendben egyébként késedelem esetén járó – a jegybanki alapkamat kétszeresét kitevő kamatot fizetni?

3)

Úgy kell-e értelmezni a héairányelv 183. cikkét, hogy az egyenértékűség elvével ellentétes az a nemzeti gyakorlat, mely szerint az uniós szabály megsértése miatt csak egyszeres, míg a nemzeti szabály megsértése miatt kétszeres jegybanki alapkamatot fizet az adóhatóság a visszafizetni elmulasztott héa után?

(1)  HL L 347., 1. o.