17.2.2020 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 54/14 |
A Tribunalul București (Románia) által 2019. október 4-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – ITH Comercial Timișoara SRL kontra Agenția Națională de Administrare Fiscală – Direcția Generală Regională a Finanțelor Publice București, Agenția Națională de Administrare Fiscală – Direcția Generală Regională a Finanțelor Publice București – Administrația Sector 1 a Finanțelor Publice
(C-734/19. sz. ügy)
(2020/C 54/18)
Az eljárás nyelve: román
A kérdést előterjesztő bíróság
Tribunalul București
Az alapeljárás felei
Felperes: ITH Comercial Timișoara SRL
Alperesek: Agenția Națională de Administrare Fiscală – Direcția Generală Regională a Finanțelor Publice București, Agenția Națională de Administrare Fiscală – Direcția Generală Regională a Finanțelor Publice București – Administrația Sector 1 a Finanțelor Publice
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
1.1. |
Ellentétes-e a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv (1) rendelkezéseivel, különösen 167. cikkével és 168. cikkével, a jogbiztonság és a bizalomvédelem elvével, a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvével és az adósemlegesség elvével az, ha az adóalanynak az a joga, hogy levonja az általa valamely adóztatandó ügylet teljesítéséhez történő felhasználás szándékával végzett beruházás egyes költségeit terhelő héát, megszűnik abban az esetben, ha később felhagy az előirányzott beruházással? |
1.2. |
Ugyanezen előírások és elvek lehetővé teszik-e vagy azokkal ellentétes az, ha a beruházás felhagyása esetén a levonáshoz való jog olyan körülmények között is vita tárgyát alkotja, amelyek eltérnek azon körülményektől, mintha az adóalany visszaélést vagy adókikerülést követett volna el? |
1.3. |
Ellentétes-e ugyanezekkel az előírásokkal és elvekkel az olyan értelmezés, amely szerint azok a körülmények, amelyek között a levonáshoz való jog a beruházás felhagyása esetén vita tárgyát alkothatja, a következőket foglalják magukban:
|
1.4. |
Úgy kell-e értelmezni a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK irányelv előírásait és az általános uniós jogelveket, hogy a beruházás felhagyása esetén:
|
1.5. |
A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK irányelv előírásai és az általános uniós jogelvek lehetővé teszik-e vagy kizárják azt, ha a beruházás felhagyása esetén vizsgálni kell, hogy a levonási jog vitatásának tényét igazoló visszaélést vagy adókikerülést vesznek figyelembe, amikor is az adóalany semmilyen célra, következésképpen tisztán magáncélokra sem tudja felhasználni azokat a termékeket és szolgáltatásokat, amelyek után a héát levonta? |
1.6. |
Úgy kell-e értelmezni a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK irányelv előírásait és az általános uniós jogelveket, hogy a beruházás felhagyása esetén beruházási költségeknek adóalanynál történő felmerülését követően bekövetkező körülmények – például i. gazdasági válság bekövetkezése vagy ii. azon utólagos kockázat megvalósulása, hogy a beruházás elmaradhat, amelyet az adóalany a beruházási költségek felmerülésének időpontjában ismert, (mint például azt a tényt, hogy valamely hatóság nem hagyta jóvá a szóban forgó beruházás megvalósításához szükséges), illetve iii. a beruházás jövedelmezőségére vonatkozó becslések módosulása – az adóalany akaratán kívül álló olyan körülményeknek minősülnek, amelyek figyelembe vehetők az adóalany jóhiszeműségének megállapításánál? |
1.7. |
Úgy kell-e értelmezni a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK irányelv rendelkezéseit, különösen a 184. és 185. cikket, a jogbiztonság és a bizalomvédelem elvét, a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét és az adósemlegesség elvét, hogy a beruházással való felhagyás héakorrekciót tesz szükségessé? Másképpen megfogalmazva, a beruházással való felhagyás esetén az adóalany által valamely adóztatandó ügylet teljesítéséhez történő felhasználás szándékával végzett beruházás egyes költségeit terhelő héa levonásához való jog a héakorrekció mechanizmusa révén válhat-e vita tárgyává? |
1.8. |
Ellentétes-e a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK irányelv előírásai lehetővé tesznek-e vagy azokkal ellentétes egy olyan nemzeti szabályozás, amely korlátozó jelleggel előírja, hogy az elmaradt beruházásokat terhelő héa levonásához való jog kizárólag a Bíróság két ítéletére szűkszavúan történő utalással hivatkozott két esetben őrizhető meg: i. az Európai Unió Bíróságának a Belgische Staat kontra Ghent Coal Terminal NV ítéletben (C-37/95 ügy) tett megállapítása szerint akkor, ha az adóalany a gazdasági tevékenységéhez az akaratától független körülmények miatt nem használja fel soha a szóban forgó termékeket/szolgáltatásokat, valamint ii. az Európai Unió Bíróságának az Intercommunale voor zeewaterontzilting (INZO) kontra belga állam ítéletében (C-110/94 ügy) tett megállapítása szerint olyan más esetekben, amelyekben az adóalany az akaratától független tárgyilagos indokokból nem használta fel a gazdasági tevékenységéhez azokat a beszerzett termékeket/igénybe vett szolgáltatásokat, amelyekkel kapcsolatban a levonáshoz való jogot gyakorolta? |
1.9. |
A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK irányelv előírásai, a jogbiztonság és a bizalomvédelem elve lehetővé teszi-e azt, vagy azokkal ellentétes az, ha az adóhatóságok visszavonják a korábbi adóellenőrzési jelentésekben vagy közigazgatási jogorvoslatok tárgyában hozott korábbi határozatokban szereplő olyan megállapításokat:
|
2.1. |
A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK irányelv előírásai, és különösen a 28. cikk lehetővé teszi-e azt, vagy azzal ellentétes az, ha a bizományos jogintézményének mechanizmusa megbízási szerződésen kívül is alkalmazásra kerül? |
2.2. |
Úgy kell-e értelmezni a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK irányelv előírásait, különösen a 28. cikkét, hogy bizományos jogintézménye alkalmazható akkor, ha az adóalany, amely valamely épületet azzal a céllal kivitelez egy másik jogi személy igényeinek és a tevékenységével kapcsolatos követelményeinek megfelelően, hogy megőrizze az épület tulajdonjogát és azt a kivitelezés befejezésekor csak bérbe adja e másik jogi személynek? |
2.3. |
Úgy kell-e értelmezni ugyanezeket az előírásokat, hogy a korábban leírt helyzetben a kivitelezőnek azzal a jogi személlyel szemben kell kiszámláznia az épület kivitelezésére vonatkozó beruházási költségeket, amelynek majd bérbe adja az épületet, a héát pedig ez utóbbi jogi személytől kell beszednie? |
2.4. |
Úgy kell-e értelmezni ugyanezeket az előírásokat, hogy a korábban leírt helyzetben a kivitelező akkor kell kiszámláznia a beruházási költségeket és beszednie vonatkozó héát, ha a kivitelezési munkákkal amiatt hagy fel véglegesen, hogy drasztikusan visszaesik annak a személynek a gazdasági tevékenysége, amelynek az épületet bérbe kellett volna adnia és a visszaesést ez utóbbi személy küszöbön álló fizetésképtelensége idézi elő? |
2.5. |
Úgy kell-e értelmezni a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv előírásait és az általános uniós jogelveket, hogy az adóhatóságok az adóalany által megkötött szerződések feltételeire tekintet nélkül akkor is átminősíthetik az általa teljesített ügyleteket, ha a szóban forgó szerződések nem színlelt szerződések? |
2.6. |
A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv előírásai, különösen pedig a jogbiztonság és a bizalomvédelem elve lehetővé teszi-e azt, vagy azokkal ellentétes az, ha az adóhatóságok visszavonják az adóalany korábbi adóellenőrzési jelentésekben vagy közigazgatási jogorvoslatok tárgyában hozott korábbi határozatokban megállapított héalevonáshoz való jogát? |
(1) A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv (HL 2006. L 347., 1. o.)