Available languages

Taxonomy tags

Info

References in this case

References to this case

Share

Highlight in text

Go

6.6.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 129/5


Az Unabhängiger Finanzsenat, Außenstelle Wien (Ausztria) által 2009. március 10-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Ingrid Schmelz kontra Finanzamt Waldviertel

(C-97/09. sz. ügy)

2009/C 129/08

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Unabhängiger Finanzsenat, Außenstelle Wien

Az alapeljárás felei

Felperes: Ingrid Schmelz

Alperes: Finanzamt Waldviertel

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

Ellentétes-e a 77/388/EGK irányelv módosításáról és a hozzáadottérték-adó tekintetében az egyszerűsített eljárás bevezetéséről szóló, 1992. december 14-i 92/111/EGK tanácsi irányelv (1) 21. pontjával [helyesen: 1. cikkének 21. pontjával] módosított, a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról — közös hozzáadottértékadó-rendszer: egységes adóalap-megállapításról szóló, 1977. május 17-i 77/388/EGK hatodik tanácsi irányelv (2) (a továbbiakban: hatodik irányelv) 24. cikkének (3) bekezdése és 28i. cikke szerinti „valamint a nem belföldön letelepedett adóalany által végzett termékértékesítéseket és szolgáltatásokat” szövegrész, valamint e rendelkezést a nemzeti jogba átültető szabályozás az Európai Közösség létrehozásáról szóló szerződéssel (a továbbiakban: EK-Szerződés), különösen a hátrányos megkülönböztetés tilalmával (az EK-Szerződés 12. cikke), a letelepedés szabadságával (az EK-Szerződés 43. és azt követő cikkei), a szolgáltatásnyújtás szabadságával (az EK-Szerződés 49. és azt követő cikkei) vagy a közösségi jogi alapjogokkal (az egyenlőség közösségi jogi elvével), tekintettel arra, hogy a rendelkezés eredményeképpen a nem belföldön letelepedett uniós polgárok ki vannak zárva a hatodik irányelv 24. cikkének (2) bekezdése (a kisvállalkozásokra vonatkozó különös szabályozások) szerinti adómentesség alól, miközben a belföldön letelepedett uniós polgárok igénybe vehetik ezen adómentességet, ha az adott tagállam a kisvállalkozóknak az irányelvvel összhangban adómentességet biztosít?

2)

Ellentétes-e a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv (3) (a továbbiakban: a hozzáadottértékadó-rendszerről szóló irányelv) 283. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerinti „a nem abban a tagállamban letelepedett adóalany által végzett termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások, amelyikben a HÉÁ-t meg kell fizetni” szövegrész, valamint e rendelkezést a nemzeti jogba átültető szabályozás az Európai Közösség létrehozásáról szóló szerződéssel (a továbbiakban: EK-Szerződés), különösen a hátrányos megkülönböztetés tilalmával (az EK-Szerződés 12. cikke), a letelepedés szabadságával (az EK-Szerződés 43. és azt követő cikkei), a szolgáltatásnyújtás szabadságával (az EK-Szerződés 49. és azt követő cikkei) vagy a közösségi jogi alapjogokkal (az egyenlőség közösségi jogi elvével), tekintettel arra, hogy a rendelkezés eredményeképpen a nem az adott tagállamban letelepedett uniós polgárok ki vannak zárva a hozzáadottértékadó-rendszerről szóló irányelv 282. és azt követő cikkei (a kisvállalkozásokra vonatkozó különös szabályozások) szerinti adómentesség alól, miközben az adott tagállamban letelepedett uniós polgárok igénybe vehetik ezen adómentességet, ha az adott tagállam a kisvállalkozóknak az irányelvvel összhangban adómentességet biztosít?

3)

Az 1. kérdésre adandó igenlő válasz esetén: érvénytelen-e a hatodik irányelv 24. cikkének (3) bekezdése és 28i. cikke szerinti „valamint a nem belföldön letelepedett adóalany által végzett termékértékesítéseket és szolgáltatásokat” szövegrész az EK-Szerződés 234. cikkének b) pontja értelmében?

4)

A 2. kérdésre adandó igenlő válasz esetén: érvénytelen-e a hozzáadottértékadó-rendszerről szóló irányelv 283. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerinti „a nem abban a tagállamban letelepedett adóalany által végzett termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások, amelyikben a HÉÁ-t meg kell fizetni” szövegrész az EK-Szerződés 234. cikkének b) pontja értelmében?

5)

A 3. kérdésre adandó igenlő válasz esetén: a Belga Királyság, a Dán Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Görög Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, Írország, az Olasz Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Holland Királyság, a Portugál Köztársaság, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (az Európai Unió tagállamai), valamint a Norvég Királyság, az Osztrák Köztársaság, a Finn Köztársaság, a Svéd Királyság között létrejött, a Norvég Királyságnak, az Osztrák Köztársaságnak, a Finn Köztársaságnak és Svéd Királyságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződés és a záróokmány (a továbbiakban: EU csatlakozási szerződés) XV. melléklete „Adózás” címet viselő IX. fejezete 2. pontjának c) alpontja, illetve a hatodik irányelv 24. cikke szerinti „éves forgalma” kifejezés alatt azt az egy évben abban a tagállamban elért forgalmat kell-e érteni, amelynek tekintetében a kisvállalkozásokra vonatkozó szabályozásokat alkalmazzák, vagy e kifejezés alatt a vállalkozó által egy évben a Közösség teljes területén elért forgalmat kell-e érteni?

6)

A 4. kérdésre adandó igenlő válasz esetén: a hozzáadottértékadó-rendszerről szóló irányelv 287. cikke szerinti „éves árbevétele” kifejezés alatt azt az egy évben abban a tagállamban szerzett árbevételt kell-e érteni, amelynek tekintetében a kisvállalkozásokra vonatkozó szabályozásokat alkalmazzák, vagy e kifejezés alatt a vállalkozó által egy évben a Közösség teljes területén szerzett árbevételt kell-e érteni?


(1)  HL L 384., 47. o.; magyar nyelvű különkiadás.9 fejezet, 1. kötet, 224. o.

(2)  HL L 145., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 9. fejezet, 1. kötet, 23. o.

(3)  HL L 347., 1. o.