30.6.2014 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 202/15 |
A Vrhovno sodišče Republike Slovenije (Szlovénia) által 2014. április 25-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – NLB Leasing d. o.o. kontra Szlovén Köztársaság – Ministrstvo za finance
(C-209/14. sz. ügy)
2014/C 202/18
Az eljárás nyelve: szlovén
A kérdést előterjesztő bíróság
Vrhovno sodišče Republike Slovenije
Az alapeljárás felei
Felperes az elsőfokú eljárásban, jelenleg felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél: NLB Leasing d. o.o.
Alperes az elsőfokú eljárásban, jelenleg ellenérdekű fél a felülvizsgálati eljárásban: Szlovén Köztársaság – Ministrstvo za finance
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
1) |
Az alapeljárás fentiekben vázolt körülményeire tekintettel úgy kell-e értelmezni a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv (1) 90. cikkének (1) bekezdését, hogy a lízingtárgynak (ingatlan) a lízingbevevő tartozásainak meg nem fizetése miatt, továbbértékesítés és a lízingszerződés elszámolása céljából a lízingbeadó részére történő visszaadása – még ha arra a lízingszerződés szerinti valamennyi részlet lejártát követően kerül is sor – az „elállás, a teljesítésmeghiúsulás, a teljes vagy részleges nemfizetés” tényállását valósítja meg, amelynek alapján az adóalapot csökkenteni kell? |
2) |
Úgy kell-e értelmezni a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv 2. cikkének (1) bekezdését, 14. cikkét, valamint 24. cikkének (1) bekezdését, hogy a vételi jog összege, amely a pénzügyi lízingszerződésből származó fizetési kötelezettségek legnagyobb részét képezi, és amelyet a lízingbevevő oly módon fizet meg a lízingbeadónak, hogy a tartozások megfizetésének elmaradása miatt a lízingbeadó visszaveszi birtokába a lízingtárgyat, azt egy harmadik személynek értékesítei, és az ezen értékesítésből származó vételártöbbletet – amely többletből a záróelszámolás keretében levonta a vételi jog összegét is – kifizeti a lízingbevevőnek, a szerződés teljesítése és a termékértékesítés ellenértékének, és így a héa hatálya alá tartozónak; vagy az ingatlan bérletére vagy hasznosítására vonatkozó szolgáltatás ellenértékének (és így a törvény vagy az adóalany választása alapján a héa hatálya alá tartozónak); vagy pedig a szerződés felmondásából eredő kár megtérítésének tekintendő, amelynek megfizetésére a lízingbevevő nemteljesítésével okozott kár elhárítása céljából kerül sor, és amely nem kapcsolódik közvetlenül ellenérték fejében nyújtott szolgáltatáshoz, és így nem tartozik a héa hatálya alá? |
3) |
A második kérdésre adandó olyan értelmű válasz esetén, miszerint termékértékesítés és a szerződés teljesítésének ellenértékéről van szó, fel kell tenni azt a további kérdést, hogy ellentétes-e a héa semlegességének elvével az, hogy a lízingbeadó kétszer fizette meg a héát, mégpedig először a pénzügyi lízingszerződés megkötésekor (beleértve a vételi jog szerinti vételárat is, amely a szerződéses összeg legnagyobb részét jelentette), majd másodszor a lízingbevevőt terhelő tartozások elmaradt megfizetése következtében az ingatlannak valamely harmadik személy részére történő (tovább)értékesítésekor, figyelemmel arra is, hogy az ezen második értékesítésből származó héateher a záróelszámolással a lízingbevevőre hárul? |
(1) HL L 147., 2006.12.11.; 1. o.