Available languages

Taxonomy tags

Info

References in this case

Share

Highlight in text

Go

16.11.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 381/15


Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (Magyarország) által 2015. augusztus 18.-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Signum Alfa Sped Kft. kontra Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kiemelt Adó- és Vám Főigazgatóság

(C-446/15. sz. ügy)

(2015/C 381/18)

Az eljárás nyelve: magyar

A kérdést előterjesztő bíróság

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

Az alapeljárás felei

Felperes: Signum Alfa Sped Kft.

Alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kiemelt Adó- és Vám Főigazgatóság

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1.

Értelmezhetők-e a 2006/112 (1) irányelv héa-levonásra vonatkozó rendelkezései akként, hogy az adóhatóság általános jelleggel megkövetelheti a héa-levonási jogát gyakorolni kívánó adóalanytól azt, hogy annak érdekében, hogy az adóhatóság ne minősítse a gazdasági eseményt fiktívnek, ellenőrizze, hogy az e jog gyakorlásának alapjául szolgáló szolgáltatásokra vonatkozó számla kibocsátója rendelkezik-e a szóban forgó szolgáltatás elvégzéséhez szükséges személyi és tárgy feltételekkel a teljesítés és az ellenőrzés időpontjában, héabevallási és -fizetési kötelezettségének eleget tett-e, avagy hogy a gazdasági esemény vonatkozásban a számlán túlmenően formai hibától mentes iratokkal rendelkezzen, továbbá elvárható-e, hogy a számlakibocsátó a gazdasági tevékenységét nem csak a héa-levonási jog alapjául szolgáló ügylet, hanem az ellenőrzés időpontjában is minden szabálytalanságtól mentesen végezze.

2.

Amennyiben az adóhatóság az előző pontban felsorolt körülmények alapján azt állapítja meg, hogy a gazdasági esemény ugyan megtörtént, de a számla tartalmilag hiteltelen, mivel a gazdasági esemény nem a számlában feltüntetett felek között jött létre, akkor a főszabály szerint az adóhatóságot terhelő bizonyítási kötelezettség alapján elvárható-e, hogy az adóhatóság azt is feltárja, hogy ebben az esetben kik között jött létre az ügylet, ki állította ki a számlát, avagy az adóhatóság az adólevonással élni kívánó adóalany e jogát e tényállási elem kétséget kizáró bizonyítása nélkül, a harmadik személy nevére, szerepére utaló adat, vagy körülmény nélkül, kizárólag csak az erre vonatkozó állítása alapján megtilthatja?

3.

Értelmezhetők-e a 2006/112 irányelv héa-levonásra vonatkozó rendelkezései akként, hogy amennyiben az adóhatóság nem vitatja a számla szerinti gazdasági esemény megtörténtét, és a számla alakilag is megfelel a jogszabályi előírásoknak, az adóhatóság megtilthatja az áfa levonási jog gyakorlását a kellő körültekintés vizsgálata nélkül – mintegy objektív felelősségre alapozva – arra hivatkozással, hogy mivel a gazdasági esemény nem a számlában feltüntetett felek viszonylatában jött létre, ezért a tartalmilag hiteltelen számla esetén a kellő körültekintés vizsgálata fogalmilag kizárt, avagy az adólevonási jog gyakorlását megtiltó adóhatóság ezen körülmények között is köteles bizonyítani azt, hogy az adólevonással élő adóalany a vele szerződéses kapcsolatban álló vállalkozás szabálytalan – esetenként adókijátszásra irányuló – magatartásáról tudott, vagy abban ő maga is közreműködött?

4.

Az előző kérdésre adott igenlő válasz esetén megfelel-e a 2006/112 irányelv héa-levonásra vonatkozó rendelkezéseinek és az uniós bírósági joggyakorlat által is érvényre juttatott adósemlegesség, jogbiztonság és arányosság elvének az a jogszabály értelmezés, hogy a számlabefogadó kellő körültekintő magatartása csak abban az esetben vonható a vizsgálat körébe, ha a felek közti teljesítés igazolható, vagyis a gazdasági tevékenység a számlában meghatározott módon végbement a felek között, és csupán más, pl. formai hiba áll fenn, különös tekintettel arra, hogy a nemzeti adójogi szabályok tartalmaznak rendelkezést a formailag hibás vagy a gazdasági esemény hiányában kibocsátott számlákkal kapcsolatban?


(1)  A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28.-i 2006/112/EK tanácsi irányelv (HL 347, 1. o.)