Available languages

Taxonomy tags

Info

References in this case

Share

Highlight in text

Go

25.1.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 27/13

Az Administrativen sad Veliko Tarnovo (Bulgária) által 2015. november 9-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – ET „Maya Marinova” kontra Direktor na Direktsia „Obzhalvane i danachno-osiguritelna praktika” Veliko Tarnovo pri Tsentralno upravlenie na Natsionalnata agentsia za prihodite

(C-576/15. sz. ügy)

(2016/C 027/17)

Az eljárás nyelve: bolgár

A kérdést előterjesztő bíróság

Administrativen sad Veliko Tarnovo

Az alapeljárás felei

Felperes: ET „Maya Marinova”

Alperes: Direktor na Direktsia „Obzhalvane i danachno-osiguritelna praktika” Veliko Tarnovo pri Tsentralno upravlenie na Natsionalnata agentsia za prihodite

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

Úgy kell-e értelmezni egymással összefüggésben a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv (1) 273. cikkét, 2. cikke (1) bekezdésének a) pontját, 9. cikkének (1) bekezdését és 14. cikkének (1) bekezdését az adósemlegesség és az arányosság elvére figyelemmel, hogy a tagállamoknak lehetőségük van a valamely adóalanynak adóztatandó értékesítések nyomán átadott termékek tényleges hiányát ugyanazon termékek ugyanazon személy által utólag, ellenszolgáltatás fejében teljesített adóztatandó értékesítéseként kezelni anélkül, hogy a termékek megrendelőjének kiléte megállapítást nyert volna, ha ennek célja a héacsalás megakadályozása?

2)

Úgy kell-e értelmezni az első kérdésben említett rendelkezéseket az adósemlegesség és az arányosság elvére figyelemmel, hogy a tagállamoknak lehetőségük van a teljesített adóztatandó értékesítésekre vonatkozó, adójogi szempontból releváns dokumentumok könyvelésbe vételének valamely adóalany általi elmulasztását a fent vázolt módon kezelni, ha ez az említett célt szolgálja?

3)

Úgy kell-e értelmezni egymással összefüggésben a 2006/112/EK irányelv 273., 73. és 80. cikkét az egyenlő bánásmód és az arányosság elvére figyelemmel, hogy a tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy olyan nemzeti rendelkezések alapján, amelyek nem a héairányelv átültetését szolgálják, a héairányelv 73. cikkében foglalt általános szabálytól és az ezen irányelv 80. cikkében kifejezetten rögzített kivételektől eltérően határozzák meg az adóalapot adóalanyok által teljesített termékértékesítések esetében, ha ennek célja egyrészt a héacsalás megakadályozása, másrészt a lehető legmegbízhatóbb adóalap meghatározása az adott ügyletek tekintetében?

(1)  HL L 347., 1. o.