4.9.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 293/22 |
2017. július 10-én benyújtott kereset – Európai Bizottság kontra Francia Köztársaság
(C-416/17. sz. ügy)
(2017/C 293/27)
Az eljárás nyelve: francia
Felek
Felperes: Európai Bizottság (képviselők: J.-F. Brakeland meghatalmazott, W. Roels meghatalmazott)
Alperes: Francia Köztársaság
Kereseti kérelmek
— |
A Bíróság állapítsa meg, hogy a Francia Köztársaság – mivel fenntartotta az osztalékok kettős adóztatásának elkerülésére irányuló azon rendelkezések joghatásait, amelyek lehetővé teszik az anyavállalat számára, hogy a leányvállalatai által kifizetett osztalékoknak a részvényesei közötti újrafelosztása után fizetendő forrásadó-előlegből levonja az ezen osztalékok felosztásához fűződő adójóváírást, amennyiben azok franciaországi székhelyű leányvállalattól származnak, viszont nem biztosítja e lehetőséget akkor, ha ezek az osztalékok más tagállamban székhellyel rendelkező leányvállalattól származnak, mivel ez a szabályozás ez utóbbi esetben nem teszi lehetővé ezen osztalékoknak az e leányvállalat általi fizetéséhez fűződő adójóváírást, amennyiben a Conseil d’État (államtanács) ítélkezési gyakorlata szerint az olyan forrásadó-előlegek visszatérítése iránti kérelmeknek, amelyeket a Bíróság Accor ítélete (C-310/09) (1) értelmében az uniós jog megsértésével szedtek be, az alábbi három korlátozás mellett adnak helyt:
nem teljesítette az egyenértékűség és a hatékonyság elvéből, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 49. cikkéből, 63. cikkéből és 267. cikkének harmadik bekezdéséből eredő kötelezettségeit; |
— |
a Francia Köztársaságot kötelezze a költségek viselésére. |
Jogalapok és fontosabb érvek
Az Európai Bizottság azt kifogásolja, hogy Franciaország a Conseil d’État, vagyis a legmagasabb szintű közigazgatási bírósága által kialakított ítélkezési gyakorlaton keresztül megtagadta, hogy biztosítsa a Bíróság C-310/09. sz., Ministre du Budget, des Comptes publics et de la Fonction publique kontra Accor SA ügyben hozott ítéletének teljes körű érvényesülését, különösen azáltal, hogy a jogellenesen beszedett adó, vagyis a forrásadó visszatérítése vonatkozásában az uniós joggal ellentétes korlátozásokat írt elő.
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés alapján hozott Accor ítéletében a Bíróság megállapította, hogy az osztalékok kettős adóztatásának elkerülésére irányuló francia adójogi szabályok az Európai Unió más tagállamaiból származó osztalékok adóztatása tárgyában hátrányos megkülönböztetést alkalmaztak. A Bíróság által az uniós joggal ellentétesnek ítélt adókat tehát vissza kell téríteni.
A Bizottság úgy ítéli meg, hogy Franciaország három konkrét szempontból nem tartja tiszteletben a Bíróság ítéletét:
— |
nem veszi figyelembe a vállalati láncban lejjebb elhelyezkedő, nem francia leányvállalatok által már megfizetett adókat; |
— |
az érintett társaságok visszatérítéshez való jogának korlátozása érdekében a bizonyítékokra vonatkozó olyan követelményeket tart hatályban, amelyek nem tartják tiszteletben a Bíróság által kialakított kritériumokat; |
— |
az adójóváírási rendszert abszolút módon a nem francia leányvállalatoktól származó, újra felosztott osztalék összegének egyharmadára korlátozza. |
A fenti jogsértések ezenkívül abból erednek, hogy a Conseil d’État nem tett eleget azon kötelezettségének, hogy az EUMSZ 267. cikk alapján előzetes döntéshozatal céljából kérdést terjesszen a Bíróság elé.
(1) A Bíróság (első tanács) 2011. szeptember 15-i Ministre du Budget, des Comptes publics et de la Fonction publique kontra Accor SA ítélete (C-310/09, EU:C:2011:581).