Available languages

Taxonomy tags

Info

References in this case

Share

Highlight in text

Go

15.10.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 305/4


2011. július 19-én benyújtott kereset — Európai Bizottság kontra Belga Királyság

(C-387/11. sz. ügy)

2011/C 305/04

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Európai Bizottság (képviselők: W. Mölls és C. Soulay meghatalmazottak)

Alperes: Belga Királyság

Kereseti kérelmek

A Bíróság állapítsa meg, hogy a Belga Királyság — mivel különböző szabályokat tart hatályban a belga befektetési társaságok által szerzett, tőkéből és ingóságokból származó jövedelmek adóztatása, illetve a külföldi befektetési társaságok által szerzett, tőkéből és ingóságokból származó jövedelmek adóztatása tekintetében — nem teljesítette az Európai Unió működéséről szóló szerződés 49. és 63. cikkéből, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás 31. és 40. cikkéből eredő kötelezettségeit;

a Belga Királyságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A jelen keresetben a Bizottság a tőkéből és ingóságokból származó jövedelmek adóztatásában a belföldi és a külföldi illetőségű befektetési társaságok közötti eltérő bánásmódot kifogásolja. Mivel a Bizottság szerint a külföldi illetőségű befektetési társaságok — a belföldi illetőségű befektetési társaságoktól eltérően — nem rendelkeznek állandó telephellyel belföldön, valójában nincs lehetőségük arra, hogy visszaigényeljék a tőkéből és ingóságokból származó jövedelmek után forrásadó címén megfizetett összegeket. Ez a hátrányos megkülönböztetés nem egyeztethető össze a Szerződés letelepedési szabadságról szóló rendelkezéseivel, mivel gyakorlatilag kevésbé vonzóvá teszi a külföldi illetőségű befektetési társaságok alapítását, valamint sérti a Szerződés szabad tőkemozgásról szóló rendelkezéseit, továbbá a belga társaságok külföldi befektetési társaságon keresztüli finanszírozása költségesebb, mint a belga befektetési társaságon keresztüli finanszírozás.

A Bizottság ezen túlmenően vitatja a belga hatóságok által felhozott igazolást. A Bizottság először is úgy véli, hogy e hatóságok nem szolgáltattak objektív bizonyítékokat, amelyek alapján a belföldi és a külföldi illetőségű befektetési társaságok helyzete között — adójogi helyzetük szempontjából jelentős — eltérés lenne megállapítható. Továbbá a szóban forgó adórendszer nem mutat összefüggést az adóztatási joghatóság érintett tagállamok közötti kiegyensúlyozott megosztásával. Mindenestre a tagállam nem hivatkozhat valamely kétoldalú egyezményre annak érdekében, hogy kivonja magát a Szerződésből eredő kötelezettségei alól. Végül pedig a külföldi illetőségű társaságok általi adókijátszás állítólagos kockázatával kapcsolatban a belga hatóságok — annak igazolása végett, hogy nem alkalmazzák a Szerződés által biztosított szabadságokat — nem hivatkozhatnak az adóügyi ellenőrzéseket korlátozó akadályokra, amelyek olyan rendelkezésekből erednek, amelyeket maga Belgium fogadott el.