Available languages

Taxonomy tags

Info

References in this case

Share

Highlight in text

Go

12.1.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 9/31

Az Østre Landsret (Dánia) által 2012. október 17-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — ATP PensionService A/S kontra Skatteministeriet

(C-464/12. sz. ügy)

2013/C 9/52

Az eljárás nyelve: dán

A kérdést előterjesztő bíróság

Østre Landsret

Az alapeljárás felei

Felperes: ATP PensionService A/S

Alperes: Skatteministeriet

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1.

Úgy kell–e értelmezni a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról — közös hozzáadottértékadó-rendszer: egységes adóalap-megállapításról szóló, 1977. május 17-i 77/388/EGK hatodik tanácsi irányelv (1) 13. cikke B. része d) pontjának 6. alpontját, hogy „a tagállamok által meghatározott […] befektetési alapok kezelése” fogalom magában foglalja az olyan nyugdíjalapokat, amelyek az alapeljárásban szerepelnek, és a következő jellemzőkkel rendelkeznek, amennyiben a tagállam a jelen előzetes döntéshozatalra utaló végzés 2. pontjában leírt intézményeket befektetési alapnak ismeri el:

a)

a munkavállaló (nyugdíjjogosult) hozama a nyugdíjalap befektetései által elért hozamtól függ,

b)

a munkáltató nem köteles kiegészítő befizetéseket teljesíteni annak érdekében, hogy konkrét hozamot biztosítson a nyugdíjjogosultnak,

c)

a nyugdíjalap kollektíven fekteti be a felhalmozott pénzeszközöket a kockázatmegosztás elve alapján,

d)

a nyugdíjalapba teljesített befizetések összege az egyes munkavállalókat és munkáltatókat képviselő munkaerő-piaci szervezetek közötti kollektív szerződéseken alapul, nem pedig az egyes munkavállalók személyes döntésén,

e)

az egyes munkavállalók személyesen eldönthetik, hogy kiegészítő járulékot fizetnek a nyugdíjalapba,

f)

az önfoglalkoztató kereskedők, munkáltatók és vállalatvezetők úgy dönthetnek, hogy nyugdíjjárulékot fizetnek a nyugdíjalapba,

g)

kollektív megállapodás alapján a munkavállalók számára kikötött nyugdíj-megtakarítások előre meghatározott hányadát életjáradék vásárlására használják fel,

h)

a nyugdíjjogosultak viselik a nyugdíjalap költségeit,

i)

a nyugdíjalapba teljesített befizetések bizonyos összegkorlátokon belül levonhatók a nemzeti jövedelemadóból,

j)

a magánnyugdíj-rendszerbe teljesített befizetések — ideértve a pénzügyi intézménynél létrehozott nyugdíjalapot is —, amelyben a járulékok befektetési alapba fektethetők, ugyanolyan mértékben vonhatók le a nemzeti jövedelemadóból, mint az i) pont esetében,

k)

az i) pont szerinti járuléklevonási jog adójogi ellentételezése az, hogy a kifizetések adókötelesek, és

l)

a felhalmozott pénzeszközöket főszabály szerint ki kell fizetni, amikor az érintett személy eléri a nyugdíjkorhatárt?

2.

Amennyiben az első kérdésre a válasz igenlő, a hatodik irányelv 13. cikke B. része d) pontjának 6. alpontját úgy kell–e értelmezni, hogy a „kezelés” fogalma kiterjed az olyan szolgáltatásra, mint amely az alapeljárásban szerepel (lásd az előzetes döntéshozatalra utaló végzés 1.2. pontját)?

3.

Az olyan, nyugdíjfizetésekre vonatkozó szolgáltatást, mint amely az alapeljárásban szerepel (lásd az előzetes döntéshozatalra utaló végzés 1.2. pontját), a hatodik irányelv 13. cikke B. része d) pontjának 3. alpontja alapján úgy kell-e értelmezni, mint egységes szolgáltatást, vagy több különálló szolgáltatást, amelyeket függetlenül kell értékelni?

4.

A hatodik irányelv 13. cikke B. része d) pontjának 3. alpontját úgy kell–e értelmezni, hogy az e rendelkezésben szereplő, a fizetésekre és az átutalási forgalomra vonatkozó ügyletek héamentessége kiterjed az olyan, nyugdíjfizetésekre vonatkozó szolgáltatásra, mint amely az alapeljárásban szerepel (lásd az előzetes döntéshozatalra utaló végzés 1.2. pontját)?

5.

Amennyiben a negyedik kérdésre a válasz nemleges, a hatodik irányelv 13. cikke B. része d) pontjának 3. alpontját úgy kell–e értelmezni, hogy az e rendelkezésben szereplő, a betétekre és folyószámlákra vonatkozó ügyletek héamentessége kiterjed az olyan, nyugdíjfizetésekre vonatkozó szolgáltatásra, mint amely az alapeljárásban szerepel (lásd az előzetes döntéshozatalra utaló végzés 1.2. pontját)?

(1)  HL L 145., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 9. fejezet, 1. kötet, 23. o.